Ambuláns rehabilitációs programok COVID–19-betegek számára

Abstract

Összefoglaló. A COVID–19-fertőzésen átesett betegek közül többen elhúzódó panaszokról számolnak be a felépülést követően, sokaknál tartósan fennáll a köhögés, a nehézlégzés, a mellkasi fájdalom, a légszomj attól függetlenül, hogy enyhe vagy súlyosabb tüneteket okozott a koronavírus. A betegek erőtlennek érzik magukat, erős fáradtságérzetre panaszkodnak, míg mások gyomor-bél rendszeri panaszokra, fejfájásra, depresszióra, a szaglás- és ízérzékelés elvesztésére. Számtalan kutatás leírja, hogy a fertőzés még akár hónapokkal később is hatással lehet a tüdő működésére, és korábban egészséges tüdőn is látható a koronavírus-fertőzés a gyógyulás után három hónappal készült kontroll-mellkas-CT-leleten. Éppen ezért szükség van a fertőzés lezajlását követően tüdőgyógyászati kivizsgálásra, ha a betegnek elhúzódó panaszai vannak, vagy ha a betegség tüdőgyulladást okozott. Szükség van a jelenleg működő fekvőbeteg-légzőszervi rehabilitáció mellett a kezelés ambuláns kiterjesztésére is, melynek célja újabb kórházi ápolás nélkül a teljes gyógyulás elérése a betegeknél. A COVID–19-fertőzésen átesett betegeknél a komplex rehabilitáció hatására javul a terhelhetőség, az életminőség, javulnak a légzésfunkciós értékek, csökkennek a panaszok, javul a betegek fizikai és pszichikai állapota. Összefoglaló kutatásunk célja áttekinteni, hogy milyen COVID–19 ambuláns rehabilitációs programok indultak el a koronavírus-fertőzésen átesett betegek esetében nemzetközi és hazai színtereken. Orv Hetil. 22021; 162(42): 1671–1677. Summary. Several patients with COVID-19 infection report prolonged complaints after recovery and many of them suffer from persistent cough, dyspnea, chest pain and shortness of breath regardless of whether the coronavirus caused mild or more severe symptoms. They complain of severe fatigue and weakness while others grizzle about gastrointestinal complaints, headache, depression, loss of sense of smell and taste. Numerous studies describe that the infection can affect lung function even in months and coronavirus infection can be detectable in previously healthy lungs by taking a control chest CT scan three months after recovery. Therefore, chest follow-up is required after the infection if the patient has prolonged complaints or if the disease has caused pneumonia. In addition to the currently operating inpatient respiratory rehabilitation, there is also a need for an outpatient extension of treatment to achieve complete recovery in patients without further hospitalization. For those patients who have had the COVID-19 infection complex rehabilitation can improve their workload, quality of life, improves their respiratory function values, reduces their complaints and also improves their physical and mental condition. The aim of our summary research is to review what COVID-19 outpatient rehabilitation programs have been initiated for patients who went through coronavirus infection on international and domestic scenes. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1671–1677.