Affiliation:
1. Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1., 8380 Magyarország
Abstract
Manapság a járványok korát éljük. Egyre több és egyre súlyosabb járvány jelenik
meg. A 2019. évi koronavírus-betegség (COVID–19) rendkívül fertőző betegség,
amelyet a súlyos akut légúti szindrómát okozó új koronavírus (SARS-CoV-2) idéz
elő. A vírus feltételezhetően denevérről terjedt át az emberre. A
Rhinolophus sinicus egyik vírusa 80%-os, míg a
Rhinolophus affinis vírustörzse 96%-os hasonlóságot
mutatott a SARS-CoV-2-vel. A COVID–19-fertőzés emberről emberre történő átvitele
a betegek elkülönítéséhez vezetett. A betegség a globalizált utazások
következtében világszerte elterjedt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO)
világjárványnak nyilvánította, ma pedig jelentős közegészségügyi problémaként
tartják számon. A fertőzés okozta akut tünetek mellett a pácienseknek és a
társadalomnak szembesülnie kell a vírusfertőzés hosszú távú egészségkárosító
szövődményeivel is, mely állapotot poszt-COVID–19-szindrómának (angolul:
long-COVID) neveznek. A posztakut-COVID–19-szindrómán belül két szakaszt
különítenek el: az akut fertőzést követő 4–12 hét közötti
szubakut-COVID–19-szindrómát és a 12 héten túl is fennmaradó tünetekkel
jellemzett poszt-COVID–19-szindrómát. A betegséget a tünetek sokféle skálája
jellemzi, amelyek több szervrendszerre is kiterjednek. A panaszok kezelése
elsősorban a tünetek kezeléséből, valamint multidiszciplináris rehabilitációból
áll. A COVID–19 elleni védőoltás a világjárvány mérséklésének egyik legfontosabb
eszköze. Az elmúlt évek kiterjedt kutatásai igazolják a COVID–19-vakcinák
hatékonyságát. Nemzetközi tanulmányok kimutatták, hogy a vakcina protektív
tényezőnek bizonyult a hosszan tartó COVID-tünetekkel szemben. Az összefoglaló
tanulmányban irodalmi adatok alapján áttekintettem a COVID–19 tüneteit,
epidemiológiáját, átvitelét, patogenezisét, továbbá a poszt-COVID–19-szindróma
egyes szervrendszerekre gyakorolt hatásait, a rehabilitáció lehetőségeit és a
vakcinák hatását a tünetek kialakulására. Orv Hetil. 2024; 165(33):
1266–1274.