Affiliation:
1. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet, Egészségpedagógia és Sürgősségi Alapozó Tanszék Szombathely, Jókai u. 14., 9700 Magyarország
2. Országos Mentőszolgálat, Nyugat-dunántúli Régió Szombathely Magyarország
3. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet, Egészségpedagógiai és Sürgősségi Alapozó Tanszék Pécs Magyarország
4. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, Sürgősségi, Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet, Oxyológiai, Sürgősségi Ellátási Tanszék Szombathely Magyarország
5. Országos Mentőszolgálat, Nyugat-dunántúli Régió Sárvár Magyarország
Abstract
Bevezetés: A prehospitális betegellátás minden színtere más és
más megterhelést ró a dolgozók testi és lelki egészségére.
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt összevetni a földi, a
légi- és a vízimentők stresszterhelését és egyéb rizikófaktorait.
Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat történt a 2022.
augusztus–októberi időszakban. Nem véletlenszerű, kényelmi mintaválasztást
követően az adatgyűjtés önkéntes alapon, az Országos Mentőszolgálat Vas
vármegyei mentőállomásain (n = 70), a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. bázisain
(n = 24) és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatánál (n = 25) anonim, online
kérdőív segítségével zajlott. A Rövid Stressz Kérdőív (Purebl és Rózsa,
2006) mellett szociodemográfiai mutatókra, munkavégzésre, káros
szenvedélyekre, sportolásra és mentálhigiénés szokásokra kérdeztünk rá.
Eredmények: A minta (n = 119) stresszterhelése alacsonynak
volt mondható (átlag 9,79 ± 5,38), melyet nem befolyásolt a munkavégzés színtere
(p = 0,064). A legjelentősebb stresszről a földi (10,17 ± 5,57 pont), míg a
legcsekélyebbről a légimentők (9,08 ± 4,86 pont) számoltak be. A „nagy fokú” és
az „igen jelentős” stresszkategóriába tartozott az Országos Mentőszolgálat
dolgozóinak több mint 50%-a (p = 0,987). Nagyobb stresszterhelést mutattak a nők
(p = 0,008), az egyedül élők (p = 0,006) és a gyermektelenek (p<0,001). Minél
több esetet látott el egy műszak alatt (p = 0,008), minél megterhelőbbnek érezte
a műszakokat (p<0,001), és minél kevésbé érezte magát szakmailag
felkészültnek (p<0,001) egy válaszadó, annál nagyobb volt a stresszterhelése.
Következtetés: A mentésben dolgozókat érő stressz
mértékében és az előforduló rizikó-magatartások tekintetében nem volt ugyan
számottevő különbség földön, vízen és/vagy levegőben, az eredmények
rávilágítottak, hogy a munkaterhelés mértékét tekintve a földi mentésben
tevékenykedők szoros nyomon követést igényelnek a stresszterhelés és a megküzdés
szempontjából. Orv Hetil. 2024; 165(23): 900–907.
Reference20 articles.
1. 1 Sipka TCs, Koday Zs, Kovács P, et al. The psychological effects of the COVID-19 pandemic on the employees of the National Ambulance Service. [A COVID-19-pandémia pszichés hatásai az Országos Mentőszolgálat dolgozóira.] Magyar Mentésügy 2022; 35: 38-45. [Hungarian]
2. 2 Bódi B, Szvath P, Mátay G, et al. The impact of the coronavirus pandemic on the mental health of critical care workers. [A koronavírus-világjárvány hatása az intenzív ellátásban dolgozók mentális egészségére.] Orv Hetil. 2023; 164: 1646-1655. [Hungarian]
3. 3 Szeifert NM, Sebők B, Szilágyi S, et al. Psychological impact of COVID-19 pandemic on health care workers in a traumatological unit. [A COVID-19-világjárvány pszichés hatása a traumatológia ellátásban dolgozókra.] Orv Hetil. 2023; 164: 2046-2054. [Hungarian]
4. 4 Irinyi T, Lampek K, Néneth A. The relationship of work-related conflicts and burnout among health care workers. [Munkahelyi konfliktus és kiégés kapcsolata egészségügyi szakdolgozók körében.] Nővér 2017; 30(3): 22-28. [Hungarian]
5. 5 Horváth A, Göndöcs Zs, Betlehem J. Characteristics of the health status of Hungarian response rescue workers in 2008. [A kivonuló mentődolgozók egészségi állapotának néhány jellemzője 2008-ban hazánkban.] Magy Mentésügy 2008; 28 (1-4): 80-92. [Hungarian]