A koronavírus-világjárvány hatása az intenzív ellátásban dolgozók mentális egészségére

Abstract

Bevezetés: A koronavírus-világjárvány jelentős terhet rótt az intenzív terápiás osztályokra, és rávilágított az ellátást végző szakemberek hiányára. A megnövekedett munkaterhek és a magas halálozási arány miatt az intenzív ellátásban dolgozókat a korábbinál nagyobb fizikai és pszichés stressz érte a pandémia alatt. Célkitűzés: Kutatásunk célja volt annak vizsgálata, hogy a koronavírus-járvány milyen hatást gyakorolt az intenzív ellátásban dolgozók érzelmi, mentális és morális állapotára. Módszer: Munkacsoportunk a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának dolgozói körében végzett papíralapú kérdőíves vizsgálatokat. Első felmérésünk a világjárvány kezdetekor, 2020-ban, a második a harmadik járványhullám után, 2021-ben történt. Validált kérdőíveket alkalmaztunk (Szakmai Életminőség Skála, Demoralizációs Skála, Észlelt Stressz Kérdőív, Események Hatása Kérdőív és Poszttraumás Növekedés Kérdőív), és a demográfiai adatokon túl az életmódról, a szabadidős tevékenységről, a táplálkozási szokásokról és a pszichés támogatás elfogadásáról gyűjtöttünk információkat. Eredmények: A két vizsgálat résztvevőinek létszáma és demográfiai összetétele eltér, tükrözve a személyi állománynak a járvány idejét jellemző változását. Az egyes dolgozói és a szociodemográfiai csoportok között a pandémia előtt nem mutatkozott különbség, ám egy évvel később az ápolók minden negatív skálán szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a többi csoporthoz képest. Kevesen vettek igénybe pszichológiai segítséget a vizsgált időszakokban (9,5–12,7%), ugyanakkor pszichológiai támogatás iránti igényt a válaszadók harmada megfogalmazta. Az új munkakörben dolgozók szignifikánsan nagyobb mértékű poszttraumás növekedést (2,91 ± 0,82 vs. 2,20 ± 1,06, p = 0,016) mutattak. Megbeszélés: Eredményeink alapján az ápolók képezik a leginkább leterhelt dolgozói csoportot egy bizonytalan és stresszes időszakban. A pandémia alatt rendelkezésre álló pszichés támogatás önmagában nem bizonyult elégségesnek. Következtetés: A dolgozók mentális egészségének javításához további lépések szükségesek. Orv Hetil. 2023; 164(42): 1646–1655.