A COVID–19-világjárvány pszichés hatása a traumatológiai ellátásban dolgozókra

Abstract

Bevezetés: A COVID–19-osztályokon a betegeket ellátó egészségügyi szakemberekre szélsőséges pszichés teher nehezedett, mely felmerülő pszichés stresszorok rövid, közép és hosszú távon egyaránt éreztetik hatásaikat, különböző pszichés tüneteket, megbetegedéseket generálva. A COVID–19-pandémia pszichés szempontból is katasztrófahelyzetnek tekinthető, mely halmozott és sűrített lélektani krízishelyzeteket jelent a betegnek, az őt ellátó szakembernek és a társadalomnak egyaránt. Célkitűzés: A Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban végzett kutatásunk az Intézetben dolgozó egészségügyi személyzet pszichés állapotát mérte fel a harmadik hullám lecsengése után 2 hónappal, 2021 nyarán, még a negyedik hullám indulása előtt. Módszer: Az online kérdőívcsomag kitöltésére 123 egészségügyi dolgozó vállalkozott, és ebből 88-an fejezték be a teljes kitöltést. Az általunk alkalmazott mérőeszközök a következők voltak: Beck Depresszió Kérdőív – rövid változat, Spielberger Állapotszorongás Kérdőív, Események Hatása Kérdőív – javított változat, Megküzdési Módok Kérdőív. A pszichopatológiai tünetek előfordulási gyakoriságát leíró statisztikával jellemeztük, a demográfiai tényezők és a COVID–19-ellátásban való részvétel hatásának vizsgálatára többszörös lineáris regresszióelemzést alkalmaztunk. A megküzdési módok és a pszichopatológiai tünetek kapcsolatát Pearson-féle korrelációval jellemeztük. Eredmények: A kitöltők 52%-a szenved alvászavarban, enyhétől a súlyosig terjedő spektrumon. A dolgozók 61%-a szenved a depresszió különböző súlyosságú tüneteitől. 88%-uk jelölte a krónikus fáradtság tüneteit, különböző szinteken. 44,2%-uk szenved különböző erősségű szorongásos tünetektől, míg 75%-uk szenved a poszttraumás stressz-zavar különböző intenzitású tüneteitől. A dolgozók 29,8%-a számolt be megnövekedett szénhidrát-, alkohol- és gyógyszerhasználatról. A szorongás és a depresszió a családi állapottal, a poszttraumás stressz tünetei a foglalkozással mutattak összefüggést, a magyarázott variancia azonban nem volt magas. Az érzelemfókuszú megküzdés szignifikáns pozitív összefüggést mutatott a pszichopatológiai tünetekkel. Megbeszélés és következtetés: Az általunk vizsgált mintán a kapott eredmények alátámasztják a többi hazai és nemzetközi kutatás eredményeit, miszerint a pandémia súlyos pszichés terhet rótt az egészségügyi dolgozókra is. Fontos azonosítani a pszichés tünetképzés szempontjából a fokozott rizikónak kitett csoportokat. Orv Hetil. 2023; 164(52): 2046–2054.