„Érezd magad otthon!”

Abstract

A helyidentitás és a helykötodés eredeti fogalmának sokat vitatott jellemzoje az egyértelmuen pozitív érzelmi töltés. A kilencvenes években a kutatások ebben a szellemben zajlottak, ami fokozódó feszültséget teremtett az otthon környezetpszichológiai elméletei és ezek gyakorlati alkalmazása között. Az utóbbi idokben egyre több vizsgálat foglalkozik azokkal a helyzetekkel, amelyekben az otthoni helyidentitásnak eredetileg tulajdonított pozitív töltés valamilyen okból nem lelheto fel, illetve eros negatív színezetet kap. Ezek mögött a helyzetek mögött a családi élet zavarai, traumái, normatív és paranormatív krízisei állnak. Az újabb kutatások kimutatják, hogy azok az otthonok, amelyekhez negatív élmények kapcsolódnak, pszichológiailag ugyanannyira jelentoségteljesek, mint azok, amelyek pozitív módon a szükségletek kielégítését szolgálják. Az otthonhoz fuzodo érzelmi viszony így lényegét tekintve összetett, adott esetben am­bivalens. A jelen tanulmányban az otthonhoz fuzodo viszony feltáró jellegu, projektív vizsgálatának ál­talunk kidolgozott módszerét, a módszer kialakítása keretében zajlott résztvevo fotózás eljárását és a kvalitatív adatok (fényképek) feldolgozásának eredményeit mutatjuk be.