Author:
Horváth Daniella Dominika,Horváth Dóra
Abstract
A fenntarthatóság a kommunikáció kereszttüzébe került. Kiemelt kutatási kérdés, hogy a gondolatok ilyen irányú térnyerése miként és mennyi idő alatt fordul át a cselekedet szintjére, akár résztvevő, akár kezdeményező szerepkörben. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy miért épp a fenntarthatóság jelenik meg a legnagyobb arányban egy általunk generált ismeretlen és innovatív szituációban. Mindemellett arra is keressük a választ, hogy ezt a pozitív eredményt a designkommunikáció módszertanának alkalmazása mellett hogyan lehet elmélyíteni és attitűd szinten is úgy hatást gyakorolni, hogy a gondolatok aktív cselekvéssé formálódjanak az oktatási kereteken belül. Több módszertanú kvalitatív kutatásunkat egy saját fejlesztésű workshop sorozathoz kapcsolódóan végeztük, melyet minden magyarországi megyében megvalósítottunk.
Publisher
Corvinus University of Budapest
Reference39 articles.
1. Abdullahi, S. A. (2010): Rethinking Global Education in the Twentyfirst Century; in. Zajda J. (szerk.): Global Pedagogies. Globalisation, Comparative Education and Policy Research; vol. 12., Springer, Dordrecht, 23–34.
2. Andreotti, V. (2011): Actionable postcolonial theory in education; Palgrave Macmillan, New York, NY
3. Blignaut, J.–Aronson, J.–de Groot, R. (2014): Restoration of natural capital: A key strategy on the path to sustainability; Ecological Engineering 65, 54–61. https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2013.09.003
4. British Council (2014): Connecting classrooms; https://connectingclassrooms.britishcouncil.org/resources (2020. szept. 26-i állapot szerint.)
5. Brown, L. R. (1981): Building a sustainable society; A Worldwatch Institute book, W. W. Norton & Company, New York, NY Brown, T. (2008): Design thinking; Harvard Business Review 86 (6), 84–92.