Malignus pleuralis effusiókkal küzdő betegek ellátása egy regionális onkológiai központban a COVID–19-pandémia időszakában

Abstract

Bevezetés: A malignus pleuralis effusio a daganatos betegek rossz prognózist jelentő kórállapota, mely akutan életveszélyes is lehet, előrehaladott esetben onkológiai sürgősségi kezelést igényel. Célkitűzés: A Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetében arra tettünk kísérletet, hogy a COVID–19-pandémia alatt is komplex ellátást nyújtsunk a malignus pleuralis effusióval terhelt betegeknek. Az intézetünk rutin betegellátó profilját nem képező thoracocentesist a pandémia idején bevezettük eljárásaink közé. Módszer: Tanulmányunkban 2020. március 18. és 2021. május 31. között az intézetünkben kezelt betegek esetében az újonnan megjelent mellűri folyadék kivizsgálásának, kezelésének és a panaszt okozó mellűri folyadék ellátásának eredményeit vizsgáltuk meg. Eredmények: Feldolgozásunkban 45 beteg adatait jelenítettük meg, többségük (66,7%) nő, a betegek medián életkora 67 év volt. A vizsgálat alatt aktív szisztémás típusú daganatellenes kezelésben a betegek 57,8%-a részesült. A thoracocentesisek száma 120 feletti volt, a betegek harmadában 5-nél többször volt szükség beavatkozásra. Mindössze 3 alkalommal fordult elő iatrogén pneumothorax, más súlyos szövődményt nem észleltünk. A beavatkozások, melyek főképp a panaszok enyhítésére irányultak (80%-ban), sikeresnek tekinthetők. A pleuralis carcinosis rossz prognosztikai jellegét bizonyítja, hogy az alig több mint egyéves feldolgozott időszak végénél a betegek 48,9%-a már nem volt életben. Megbeszélés és következtetés: A járvány alatt az onkológiai betegek ellátása nem szünetelt, sürgősségi betegellátás keretében azonban sokszor előrehaladottabb kórállapotban észleltük őket. A malignus mellűri effusio kezelése onkológiai előregondolkodást és invazív beavatkozási képességeket is feltételez. Jelen tanulmányunk rávilágított a nehézségekre és az előremutató lépések szükségességére. Megfigyeléseink a szakirodalmi adatokkal egybevágnak, sőt a beavatkozásokhoz társuló szövődmények tekintetében jobbak az eredményeink. Orv Hetil. 2022; 163(26): 1015–1022.