Akut acromioclavicularis ízületi ficamok műtéti kezelése anatómiai rekonstrukcióval

Abstract

Bevezetés: Az acromioclavicularis ízület operatívan kezelendő ficamainak megoldására osztályunkon korábban alkalmazott technikák eredményeinek vizsgálata módszerváltásra késztette a szerzőket. Célkitűzés: Egy olyan módszert kerestek, mely stabilan úgy rögzíti a sérült acromioclavicularis ízületet, hogy annak fiziológiás mozgásai is megmaradjanak. Módszer: Ezen a területen napjainkban is útkeresés folyik, melynek kapcsán a rigid rögzítést adó technikák helyett a kulcscsont fiziológiás mozgásait meghagyó dinamikus rögzítések kerültek előtérbe. Az alkalmazható modern technikák közül a szerzők a MINAR- (Minimally INvasive Acromioclavicular Joint Reconstruction) technikát választották és vezették be osztályuk gyakorlatába. A módszer előnye, hogy jó stabilitást ad, gyors rehabilitációt tesz lehetővé, minimalizáltan invazív eljárás mindamellett, hogy könnyen elsajátítható, biztonságosan elvégezhető műtét. Fontos tényező, hogy a stabilitás mellett biomechanikai szempontból is előnyös, mivel lehetővé teszi, meghagyja a kulcscsont fiziológiás mozgásait. A technikát 2012-ben kezdték alkalmazni a szerzők. Magyarországon a legtöbb ilyen műtétet ők végezték kórházukban, ami által referenciahelynek tekinthetők országos viszonylatban. A szerzők bemutatják a műtéti technikát, az indikációkat, a kontraindikációkat és a műtétet követő rehabilitáció lépéseit. Eredmények: Eredményeiket a szerzők radiológiai vizsgálatokkal, illetve 7 éves időszak retrospektív utánvizsgálatával a Constant- és DASH-score-ok segítségével elemezték, melyek alátámasztották azt, hogy jó megoldást választottak. Megbeszélés: A nemzetközi irodalmi adatokkal egybehangzó eredményeket találtak. Elemezték azokat a szempontokat, amelyek még jobb eredményességre vezethetnek, valamint elemzik a módszer további vizsgálatának, más módszerrel való összehasonlíthatóságának lehetőségeit. Következtetések: A módszer az előnyei alapján elsődlegesen választandó jó megoldásnak tekinthető, mely korrelál az Európai Vállsebészeti Társaság (European Shoulder Associates) álláspontjával. Orv Hetil. 2022; 163(50): 1992–1999.