Affiliation:
1. Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház, Traumatológiai, Ortopédiai és Kézsebészeti Szakmacsoport Győr, Vasvári Pál u. 2–4., 9023 Magyarország
2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Budapest Magyarország
3. Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Ortopédiai Klinika Budapest Magyarország
Abstract
Bevezetés: A lapocka mozgászavara rotátorköpeny-szakadásban jól
ismert tünet, jelentősége azonban nem egyértelmű. Egyes szerzők a
rotátorköpeny-szakadás kiváltó okának, mások a betegség következményének
tartják. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük
a scapula mozgásában létrejövő elváltozásokat degeneratív eredetű, közepes
kiterjedésű, teljes vastagságú supraspinatusizom-szakadás esetén egészséges
kontrollcsoporthoz viszonyítva. Anyag és módszer:
Vizsgálatunkba 10 egészséges (kontrollcsoport) és 9, közepes méretű (1–3 cm),
panaszos supraspinatusizom-szakadással rendelkező (vizsgálati csoport) embert
vontunk be, akiknél VICON 3D ’motion capture’ rendszer és U.L.E.M.A.
mozgásanalitikai szoftver segítségével elemeztük a vállöv, ezen belül a lapocka
mozgásait sagittalis és scapularis síkban végzett flexio során. Kétmintás
t-próbával vizsgáltuk, hogy az egyes humerusflexiós
szöghelyzetekhez tartozó lapocka posterior tilting, felfelé rotáció és
protractio értékei között megfigyelhető-e szignifikáns eltérés a két csoport
között. Eredmények: A vizsgálati csoportban sagittalis
karemelések során 40°-os és 50°-os karemelés mellett szignifikáns növekedést
igazoltunk a lapocka protractiójában a kontrollcsoporthoz képest (p<0,05),
míg a lapocka felfelé rotációs és posterior tilting mozgásában szignifikáns
különbséget nem igazoltunk. Scapularis síkban végzett flexio során szignifikáns
eltérést nem tudtunk igazolni a lapocka mozgásaiban a kontrollcsoporthoz képest.
Következtetés: Közepes kiterjedésű
supraspinatusizom-szakadások esetén is észlelhető lapockadyskinesis.
Lapockadyskinesisben először a protractióban jelentkezik szignifikáns eltérés,
mely a szakadás további növekedése során a későbbiekben érintheti a lapocka
felfelé rotációt és tiltinget is. Orv Hetilap. 2023; 164(31): 1213–1221.
Reference31 articles.
1. 1 Kovács DN, Moldoványi M, Varga V, et al. Scapular dyskinesis: the origo of shoulder lesions? [Scapuladyskinesis: a vállelváltozások origója?] Orv Hetil. 2021; 162: 587-594. [Hungarian]
2. 2 Bíró Cs, Lukács Á, Balasa T, et al. Operative treatment of acute acromioclavicular joint dislocation with anatomic reconstruction. [Akut acromioclavicaularis ízületi ficamok műtéti kezelése anatómiai rekonstrukcióval.] Orv Hetil. 2022; 163: 1992-1999. [Hungarian]
3. The role of scapular dyskinesis on rotator cuff tears: a narrative review of the current knowledge;3 Teixeira;EFORT Open Rev,2021
4. Specific kinematics and associated muscle activation in individuals with scapular dyskinesis;4 Huang;J Shoulder Elbow Surg,2015
5. 5 Parel I, Jaspers E, De Baets L, et al. Motion analysis of the shoulder in adults: kinematics and electromyography for the clinical practise. Eur J Phys Rehabil Med. 2016; 52: 575-582.