Affiliation:
1. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola Pécs Magyarország
2. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Affektív Pszichológiai Tanszék Budapest Magyarország
3. Medaille University, Master of Arts in Psychology Buffalo, NY 14214 United States
4. Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Alapozó, Szülésznői és Védőnői Intézet Szombathely Magyarország
Abstract
Bevezetés: Az anyatejes táplálás a csecsemő táplálásának
legideálisabb formája, a biológiai norma, amelyet az anya táplálkozása, valamint
bizonyos szociodemográfiai faktorok egyaránt befolyásolhatnak.
Célkitűzés: A jelen kutatás célja, hogy összehasonlítsa a
gyermekágyas időszakban a szoptató és a nem szoptató anyák táplálkozási
szokásait, továbbá megvizsgálja a szociodemográfiai tényezők összefüggéseit az
anyatejes táplálással. Módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti
vizsgálatunkat 2021. 03. 26. és 2021. 07. 18. között végeztük. A nem
véletlenszerű, célirányos, szakértői mintaválasztás során a célcsoportba azok a
biológiai anyák kerültek, akik legalább egy, a 37. betöltött gestatiós hét után
élve született gyermeket neveltek saját gondozásukban. A kizárási kritériumok
közé tartozott az örökbefogadás, az első gyermekkel való várandósság, a kötelező
kérdések nem megfelelő kitöltése, valamint az anyának olyan, veleszületett
és/vagy szerzett testi, illetőleg mentális betegségéről való beszámoló, amely
miatt a szoptatás nem valósítható meg. A beválasztási és a kizárási
kritériumoknak 2008 fő felelt meg. A felmérés online formában, önkitöltős
kérdőíven keresztül, anonim módon történt. A statisztikai elemzést IBM SPSS 25
program segítségével végeztük, a szignifikanciaszintet p<0,05 értéknél
határoztuk meg. Eredmények: Szignifikáns különbség volt a
szoptató anyák és a nem szoptató anyák csoportja között az életkor (p<0,001),
a lakóhely (p<0,001), a családi állapot (p<0,001), az iskolai végzettség
(p<0,001), a jövedelmi státusz (p<0,001), a gyermekek száma (p = 0,005), a
szülés módja (p = 0,018) és aközött, hogy hányadik gyermekre vonatkoztatva
töltötték ki a kérdőívet (p = 0,021). A változatos táplálkozás jelentősen
nagyobb arányban volt jellemző a gyermekágyas időszakban a szoptató anyák
körében (p = 0,006). Kapcsolat mutatkozott az energiabevitelben (p = 0,002),
továbbá a napi vitamin-, ásványianyag-, nyomelembevitel (p = 0,044) tekintetében
is a két csoport között. Következtetés: A gyermekágyás időszak
alatt a szoptató anyák jobban odafigyelnek táplálkozásukra, mint a nem szoptató
anyák. Az anyatejes táplálást jelentős mértékben befolyásolhatják bizonyos
szociodemográfiai faktorok. Orv Hetil. 2023; 164(43): 1693–1700.