Abstract
A mélyszegény, stigmatizált, szegregált roma közösségek életében a megkötő társadalmi tőke egyrészt a társadalmi mobilitás gátja, másrészt alapvető fontosságú az érintettek jól-léte szempontjából. Keveset tudunk azonban arról, hogy mi a szerepe a társadalmi tőkének a társadalmilag heterogén lakóközösségek létrehozására irányuló deszegregációs folyamatok vonatkozásában, például a hazai roma szegregátumok esetében. Tanulmányunkban e kérdésre keressük a választ, egy deszegregációs folyamat által érintett hazai szegregátum esetének vizsgálatán keresztül, egy részvételi akciókutatási (RAK) folyamatra alapozva, kvalitatív kutatási módszereket alkalmazva. Következtetésünk, hogy a társadalmi tőkének kulcsszerepe van mind a deszegregációs folyamat eredményeképpen létrejövő lakóközösségek heterogenitása, mind az érintettek jól-létének alakulása kapcsán. Sem a heterogén lakóközösségek létrejötte, sem a megnövekedett jól-lét nem automatikus következmény, e célok megvalósulását alapvetően befolyásolják az érintett szegregált közösségek társadalmi tőkéjének jellemzői.