Abstract
A bírói függetlenség tudományos vizsgálata igényli a bírósági igazgatás és különösen a bírói testületek igazgatási tevékenységének nyilvánosságát. A bírósági igazgatás állami szerv (a bíróság) és közszereplők (a bírák) által végzett közérdekű tevékenység, ezért indokolt ezeket az adatokat nemcsak közérdekű, hanem részben közérdekből nyilvános adatként kezelni. Ebből is következően a valós vagy vélt, a bírói függetlenséget sértő igazgatási beavatkozásokkal szemben a bíró törvényben rögzített kötelessége véleményének hangot adni a bírói hivatás tekintélyével összeegyeztethető módon, a pártatlanság sérelme nélkül, az általa elérhető legszélesebb nyilvánosság körében. Ezt nevezzük a bíró bírósági igazgatási nyomásról szóló tájékoztatási kötelezettségének.
Reference11 articles.
1. Dudás Gábor: A közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos mérlegelés szempontjai a hazai ítélkezési gyakorlatban In: Bán Dániel - Nemessányi Zoltán (szerk.): Gazdasági jogi és adójogi tanulmányok. 2021. Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, 2021. 95-96.
2. Hanelt, Etienne - Vincze, Attila: A Hybrid Judiciary in a Hybrid Regime: A Case Study on Hungary. JUSTIN working paper series. 2023/7. sz. 5-21.
3. Szabó Péter: Az Ynos Kft. ügyben hozott luxembourgi bírósági ítélet előzményei és utóélete - az előterjesztő magyar bíró szemével.Európai Jog. 2006./5. sz. 31.
4. Grabowska-Moroz, Barbara: Żurek v Poland - when judges become rule of law actors. Challenges and achievements of judicial mobilisation in Poland. ERA Forum. 2024.
5. Leloup, Mathieu: Who safeguards the Guardians? A Subjective Right of Judges to their independence under Article 6 (1) ECHR. European Constitutional Law Review. 2021/3. sz. 394-421.