Abstract
Az állami jelképek az állami lét és szuverenitás szimbólumaiként a 19. század óta kiemelt alkotmányos védelmet élveznek. Közjogi státuszuk védelmét Európában (az Egyesült Királyság kivételével) kartális alkotmányok biztosítják, amelyek a három fő állami jelkép: a zászló, a címer és a himnusz közül egyet, többet vagy mindet (adott esetben egyéb jelképeket is) védelemben részesítenek. Mindössze tíz olyan európai ország van, amelynek alkotmánya hallgat az állami jelképekről. A jelen tanulmány alapjául szolgáló összehasonlító jogi kutatás hipotézise az volt, hogy valószínűleg azonosíthatók olyan történelmi, kulturális, gazdasági vagy (geo)politikai jellemzők, amelyek alapján az európai országok az alkotmányos jelképvédelem tekintetében jól meghatározható szempontok alapján kategorizálhatók. A kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy ilyen jellegadó kategóriaképző ismérvek nincsenek.
Reference10 articles.
1. Tóth J., Zoltán: (ed.): Constitutional and Legal Protection of State and National Symbols in Central Europe. Miskolc-Budapest, Central European Academy Publishing, 2023. 13-53.
2. Cowie, Anthony (ed.): Oxford Dictionary. Fourth Edition. Oxford, Oxford University Press, 1989. 1304.
3. Lindmark, Joyce: The Flag as a Non-verbal Symbol. Free Speech Yearbook.1971/1. sz. 64.
4. Giroud, Pierre: Semiology. London-Henley-Boston, Routledge - Kegan Paul, 1978. 22.
5. Barthes, Roland: Elements of Semiology. New York, Hill and Wang, 1977. 35.