Abstract
Az internetes platformok fontos szerepéből fakadóan megnövekedett az igény mind az EU, mind a tagállamai részéről, hogy azokat kifejezetten az online világra szabott szabályozásnak vessék alá, biztonságos online környezetet teremtve, védve a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit, egyúttal biztosítva a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk minél teljesebb körű érvényesülését. Az EU a DSA megalkotásával számos új kötelezettséget telepített a szolgáltatókra, és az online óriásplatformok, így a Facebook, az Instagram, a TikTok és a YouTube számára többletkötelezettségeket is előírt. A tanulmány a korábbi szabályozási kísérletek ismertetése mellett a DSA-nak a véleménynyilvánítás szabadságával mint alapvető joggal összefüggő rendelkezéseit, a jelenleg is fennálló problémákra adott megoldási kísérleteit veszi számba, kitér azok előnyeire és hátrányaira, valamint reflektál arra is, hogy a DSA rendelkezései egyáltalán mennyiben tekinthetők újdonságnak
Reference13 articles.
1. Barata, Joan: The Digital Services Act and Its Impact on the Right to Freedom of Expression: Special Focus on Risk Mitigation Obligations. Plataforma por la Libertad de Información, 2021, https://bit.ly/49MLmDd.
2. Dudás Dóra Virág: Emberi Jogok az EJEB gyakorlatában II. A tisztességes eljáráshoz való jog. Jogászvilág, 2021. december 27., https://bit.ly/3W62cK4.
3. Gosztonyi Gergely: Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. A közösségi média tartalomszabályozásának komplexitása. Budapest, Gondolat, 2022.
4. Heldt, Amélie P.: EU Digital Services Act: The White Hope of Intermediary Regulation. In Flew, Terry - Martin, Fiona R. (szerk.): Digital Platform Regulation. Palgrave Global Media Policy and Business. Cham, Palgrave Macmillan, 2022, 69-84.
5. Koltay András: Az internetes kapuőrök és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke - a sajtószabadság új alanyai. Állam- és Jogtudomány, 2017/4., 129-140.