Abstract
A „storytelling” (történetmesélés) mint vezetési eszköz alkalmazása, a heurisztikus jellegű munkák terjedésével párhuzamosan egyre inkább teret nyer és elfogadottá válik a vezetési gyakorlatban. A szerzők kutatásukban egy konkrét szervezetre vonatkozóan vizsgálják, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a „storytelling” típusa és gyakorisága, valamint a vezetés megítélése és a munkahely hosszabb távú vonzóképessége között. Saját kérdőíves felmérés kidolgozásával, egy pilot projekt keretében tesztelték a feltételezett összefüggések meglétét. A szakirodalmi áttekintést követően először leíró eszközökkel értékelik a felmérés eredményeit. Majd klaszterelemzéssel alakítanak ki olyan tipikus válaszadói csoportokat, amelyek karakterisztikusan eltérő nézőpontból alakították ki véleményüket a stroytelling érzékelésével, az elkerülhetetlen válságok kezelésének minőségével, valamint a munkahely általános vonzóképességével kapcsolatban. Az eredmények alátámasztják kutatási hipotézisüket, miszerint a „storytelling” megfelelő alkalmazása növeli a bizalmat a vezetés iránt, javítja annak általános megítélését, így a „storytelling” hatékonyan növelheti a munkahely hosszabb távú vonzóképességét.
Publisher
Corvinus University of Budapest
Subject
General Earth and Planetary Sciences,General Environmental Science
Reference39 articles.
1. Adamik, T. A., Jászó, A. & Aczél, P. (2004). Retorika. Budapest: Osiris.
2. Andrade, G. A. (2018). A storytelling tudománya – Hogyan adj el könnyen és eredményesen, ahogy az igazán sikeres vállalkozók? Budapest: Magánkiadás.
3. Boje, D. M. (2018). Organizational Research: Storytelling in Action. London: Routledge.
4. Bokor, A. (2000). Szervezeti kultúra és tudásintegráció: A termékfejlesztés problémája (PhD-értekezés). Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. http://phd.lib.uni-corvinus.hu/158/1/bokor_attila_hu.pdf
5. Brown, D. S. (2013). Interfaith dialogue: listening to communication theory. Living Within the Abrahamic Traditions. Lanham, Md.: Lexington Books.