Abstract
A szerző tanulmányában az Amerikai Egyesült Államok antitröszt-szabályozásának fejlődését vizsgálja. Bemutatja, hogy melyek voltak a nyugati világ első modern antitröszt törvénye megalkotása mögött meghúzódó társadalmi, közgazdasági és politikai motivációk, illetve, hogy az idők folyamán ezek az igények miképpen formálták a szabályozás fejlődését. Az 1890-es Sherman Act elfogadásához vezető legfőbb gazdasági probléma a monopolerő megjelenése és megerősödése volt; ezt az amerikai polgárháború utáni gyors ipari és technológiai fejlődés indukálta, beleértve a méretgazdaságossági előnyök kihasználása előtt álló korlátok lebomlásának lehetőségét is. A Sherman Act jelenti azóta is a szabályozás alapját, de nem a gerincét. A törvény által hagyott számos joghézag jó részét az 1914-es Clayton Act, és a szintén az adott évben elfogadott Federal Trade Commission Act szüntette meg. Az 1936-ban elfogadott Robinson-Patman Act természetét tekintve inkább volt intervencionista, mintsem liberális, míg a Celler-Kefauver Act tovább erősítette az antitröszt és fúziókontroll közötti – az Egyesült Államokban egyébként sem gyenge – kapcsolatot.*
Publisher
Corvinus University of Budapest
Reference35 articles.
1. Adkinson, W.F. – Grimm, K.L. – Bryan, C.N. (2008): Enforcement of Section 2 of the Sherman Act: Theory and Practice. Working Paper, 2008. XI. 3., Washington D.C.: Federal Trade Commission
2. Amacher, R.C. – Ulbrich, H.H. (1986): Principles of Microeconomics. Third Edition. Cincinatti, Ohio: South-Western Publishing
3. Aubert, C. (2007): Instruments for Cartel Deterrence, and Conflicts of Interests. in: Ghosal, V. – Stennek, J. (eds.): The Political Economy of Antitrust. Amsterdam: Elsevier: 123–148. o.
4. Audretsch, D.B. (1985): The Celler Kefauver Act and the deterrent effect. Review of Industrial Organization, 2, 4: 322–338. o.
5. Bainbridge, S.M. (2012): Corporate Governance after the Financial Crisis. New York: Oxford University Press