Abstract
Cél: Az emberkereskedelem komplex jelensége a szexuális és a munkacélú kizsákmányolás mellett az úgynevezett egyéb célút is magában foglalja. A legtöbb nemzetközi és hazai kutatás a szexuális kizsákmányolás jellemzőivel foglalkozik, de szót kell ejteni arról is, hogy az utóbbi években a munkáltatással összefüggő kizsákmányolásról is születtek publikációk. Az alábbiakban az egyéb kizsákmányolás körébe tartozó cselekményekről, különösen a jogellenes cselekményekkel összefüggő kizsákmányolásról olvashatnak. Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított cselekmények nemcsak bűncselekmények, de annak nem minősülő szabálysértések, illetve egyéb cselekmények lehetnek (adó- és munkaügyi). A közös bennük az, hogy ezeket az áldozatok az esetek többségében maguktól, önként nem követték volna el, azokra a kizsákmányolóik bírták rá vagy kényszerítették, erőszakkal és/vagy fenyegetéssel. Ezen cselekményekről kriminológiai megközelítésben szól a szerző, utalva arra, hogy a büntető anyagi és eljárásjogi szempontok a büntetőeljárásban esetenként értékelendők.Módszertan: Az alábbiakban az Országos Kriminológiai Intézetben 2023-ban zajló kutatás részeredményeiről olvashatnak, amely során a hazai és a nemzetközi szakirodalom kerül feldolgozásra, illetve szakértői interjúk és az iratelemzések első eredményeit összegzi a szerző egy eset bemutatását követően.Megállapítás: Az úgynevezett egyéb célú kizsákmányolás során különösen magas a látencia, igaz ez a kényszerházasságra, a tiltott örökbefogadásra és a szervkereskedelemre. Az emberkereskedelem áldozatai által, jellemzően rábírás hatására megvalósított jogellenes cselekmények a nemzetközi jellemzőkhöz hasonlóak; a vagyon elleni és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények mellett azonban szólni kell a szabálysértésekről is: a tiltott prostitúcióról, a koldulásról és a különböző egyéb cselekményekről.Érték: Az emberkereskedelem áldozatai által megvalósított jogellenes cselekményekről hazánkban korábban kevés szakirodalom szólt, ezt a hiányt igyekszik pótolni a jelent tanulmány, felhívva a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy ezekről a jogalkalmazók számára, képzések során további ismeretek átadására kerüljön sor.
Reference17 articles.
1. Bakó Cs., Hárs M., Héra G. & Berkes M. (Szerk.) (2021). Az emberkereskedelem férfi áldozatainak egyedi ellátási igényei. Belügyminisztérium.
2. Balogh K., Huszár J. & Windt Sz. (2021). Rábírás és/vagy felajánlás, avagy az emberkereskedelem és a kiskorú veszélyeztetése kérdései. Ügyészségi Szemle, 6(5), 74–89.
3. Balogh K. & Windt Sz. (2022). A munkáltatással összefüggésben elkövetett emberkereskedelem jellemzői elméleti és gyakorlati szempontból. Belügyi Szemle, 70(2), 259–275. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.2.3
4. Barabás T. & Szabó J. (2017). Az emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény miatt indult büntetőügyek elméleti elemző vizsgálat. Kutatási jelentés. Kézirat. Országos Kriminológiai Intézet.
5. Broad, R. (2015). ‘A Vile and Violent Thing’: Female Traffickers and the Criminal Justice Response. The British Journal of Criminology, 55(6), 1058–1075. https://doi.org/10.1093/bjc/azv072