Abstract
Cél: A szerzők kutatásukban az emberi metakommunikációt vizsgálták abból a szempontból, hogy ezek a jelek hogyan értelmezhetők és használhatók kockázati indikátorként a vámellenőrzések során. A modern vámtechnológia kockázati indikátorokat használ kockázati profilok létrehozására, ezek segítségével különböző kockázati csoportokat különítenek el, amelyekhez kockázati szinteket rendelnek. A kutatás egyik eleme más kutatók által az emberi metakommunikációval kapcsolatos tudományos vizsgálatok kapcsán publikált eredmények azonosítása, és az is, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le ezekből a korábbi tanulmányokból.Módszertan: A szerzők kutatásukat tudománymetriai elemzéssel kezdik, amelyhez egy globális merítéssel rendelkező és magas tudományos presztízsű közleményeket tartalmazó adatbázist használtak. Az Elsevier Scopus adattárat választották több lehetséges adatbázis közül, majd a kulcsszavas keresés módszerét alkalmazták. Az 1971 és 2021 évek között publikált közlemények adathalmazát az Elsevier SciVal elemző eszközével vizsgálták tovább. A tudományos teljesítményt mérő statisztikai elemzés a közlemények metaadataira összpontosít, és lehetőséget biztosít arra, hogy mélyreható összefüggéseket ismerjenek fel e közlemények között.Megállapítások: A vizsgált időszak n = 2278 közleményből álló alapsokaságának statisztikai elemzése és az 1997 és 2021 évek közé eső tovább szűkített rekordok metaadatainak feltárása lehetővé tette n = 2101 rekord közötti mélyebb összefüggések megértését. Mindkét, kellően nagy számú egyedet tartalmazó halmazon elvégzett vizsgálat széleskörűen igazolta a téma megközelítéseinek multi-, illetve interdiszciplináris jellegét, valamint a kutatás iránti folyamatosan növekvő tudományos érdeklődést.Érték: A tanulmány azonosította a téma központi alkotóelemeit, kapcsolatait, és a vizsgált publikációk által azonosított tudományterületeket. Az elemzés áttekintést ad a legtöbbet publikáló szerzőkről, intézményekről és országokról, a közlemények által nyújtott új tudományos értékekről, valamint a tudományos diskurzus vezető tudományos folyóiratairól. Mindezek alapján a szerzők további kutatási irányokat javasolnak, különösen a rendészettudomány kutatói számára.
Reference19 articles.
1. Bányász P., Tóth A. & László, G. (2022). A koronavírus oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálata szentimentanalízis segítségével. Információs Társadalom, 12(6), 99–125. https://doi.org/10.22503/inftars.XXII.2022.1.6
2. Buda B. (1994). A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó.
3. Czenczer O. (2014). Veszélyes fiatalok vagy fiatalok veszélyben? Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Szolgáltató Kft.
4. Héra G. & Ligeti Gy. (2014). Módszertan a társadalmi jelenségek kutatására. Osiris Kiadó.
5. Körömi G. (2015). Drámapedagógusok az iskolában. In A drámaoktatás helyzete a köznevelésben és a színházi nevelés a köznevelés eredményességéért. Összegző tanulmányok. (pp. 75– 98). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.