Abstract
A tanulmány egy olyan bűnügyi nyilvántartási rendszer kutathatóságát mutatja be, amely külföldön gyakran megjelenik a kriminálpszichológiai szakirodalomban. Arra vállalkozik, hogy a hazai elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás (továbbiakban: eModus) kutatásban felhasználható lehetőségeit tárja fel. Kiemelten arra fókuszál, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre és ezek elemzése miként járulhatna hozzá a bűnügyi profilalkotás fejlődéséhez. A külföldi példák alapján látható, hogy a szexuális bűncselekmények esetében a gyilkosságok típusainak azonosítása és az áldozattá válás megelőzésében, valamint a gyerekek ellen elkövetett szexuális gyilkosságok esetében fontos eredményekkel zárultak az eModus-ban végzett kutatások. Hazai viszonylatban további kutatási irányok is megfogalmazhatók. A cikk hazai és külföldi szakirodalmakat és kutatási eredményeket dolgozott fel. Fő szempont volt, hogy összegezze milyen eredmények születtek az eModus adatai felhasználása által. A magyar eModus kihasználatlan adatelemzési terület még hazánkban. A jogszabályi keretrendszer nehézzé teszi a kutathatóságát, és ezáltal a benne rejlő kutatási potenciál elvész. Amennyiben a kutatási lehetőségek biztosítva lennének, a gyakorlatban dolgozó szakemberek is be tudnák építeni a munkájukba a kutatók által kimutatott eredményeket, így a bűnügyi profilalkotás tudástárát is bővítenék. Az eModus valóban egy kutatói kincsesbánya lehet, ha az adatokhoz való hozzáférés – a jogszabályi keretek betartásával – teret enged a kutatóknak elemzések elvégzésére, valamint a kapott eredmények beépülését a rendvédelmi szakma is ösztönözi. További kutatási irány lehet a bűnözői karrierek mintázatainak elemzése, valamint annak vizsgálata, hogy milyen bűnügyi sokrétűséget fedezhetünk fel egyes elkövetők esetében, és ez miként hat a módszereire. Nem utolsó sorban vizsgálni lehetne, hogy a nemzetközi kutatásokban felfedezhető trendek mennyire jelennek meg a magyar bűnelkövetők körében. Mindezek az eredmények pedig hozzájárulhatnak a rendőrség hatékonyabb működéséhez.
Reference20 articles.
1. Atcherley, W. M. (1913). „M. 0.” (Modus Operandi). In Criminal Investigation and Detection-a pamphlet by Major Atcherley. West Riding of Yorkshire.
2. Beauregard, E. & Proulx, J. (2002). Profiles in the offending process of nonserial sexual murderers. International Journal of Offender Therapy and Comparative Criminology, 46(4), 386–399. https://doi.org/10.1177/0306624X02464002
3. Beauregard, E. & Proulx, J. (2007). A classification of sexual homicide against men. International Journal of Offender Therapy and Comparative Criminology, 51(4), 420–432. https://doi.org/10.1177/0306624X06294432
4. Beauregard, E. & Martineau, M. M. (2015). An application of CRAVED to the choice of victim in sexual homicide: A routine activity approach. Crime Science, 4(1), 1–11. https://doi.org/10.1186/s40163-015-0036-3
5. Cornish, D. B. (1993). Crimes as scripts. In Proceedings of the International Seminar on Environmental Criminology and Crime Analysis (pp. 30–45). Florida Statistical Analysis Center, Florida Criminal Justice Executive Institute.