Abstract
Egységesnek tűnik a szakirodalom abban az általam is megfogalmazott összefoglalásban, hogy a kriminalisztika lényegét tekintve főként gyakorlati és – kisebb részben – elméleti bűnügyi nyomozástan, azaz a bűnügyi tudományoknak azon ága, amely a bűncselekmények felderítésének (megelőzésének) és bizonyításának eszközeit és módszereit tárja fel, alkotja meg, rendszerezi és alkalmazza normatív jogi kereteken belül. Jelen tanulmány a kriminalisztika bűnmegelőzési funkcióját, területeit elemzi, felmutatja a jelenlegi és jövőbeni lehetséges prevenciós kriminalisztikai eszközöket, módszereket.
Reference18 articles.
1. Beveridge, W. I. B. (1957). The Art of Scientific Investigation. Random House. https://doi.org/10.5962/bhl.title.5888
2. Champod, C. (2000). Overview and Meaning of ID. In Siegel, J. A., Saukko, P. J. & Knupfer, G. C. (Eds.), Encyclopedia of Forensic Sciences (pp. 1077-1083). Academic Press.
3. Chauveau, L. (1993). Les traces du crime. Enquete sur la police scientifique. Calmann-Lévy.
4. Fenyvesi Cs. & Orbán J. (2019). Az elektronikus adat mint a 7-5-1-es kriminalisztikai piramismodell építőköve. Belügyi Szemle, 68(2), 45-55. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.2.3
5. Filippov, A. G. (2006). The Russian Criminalistics – a Science and a Discipline. In Fenyvesi Cs., Herke Cs. & Mészáros B. (Szerk.), Bizonyítékok – Tiszteletkötet Tremmel Flórián egyetemi tanár 65. születésnapjára (pp. 153-156). Pécsi Tudományegyetem. https://digitalia.lib.pte.hu/hu/si-139-bizonyitekok-tiszteletkotet-tremmel-florian-egyetemi-tanar-65-szuletesnapjara-pecs-2006-5234#page/170/mode/1up
Cited by
1 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献，注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献，订阅后可以查看论文全部施引文献