Abstract
Cél: Ebben a tanulmányban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a kockázatelemzési módszerek milyen módon, vagy egyáltalán hasznosíthatók-e a nemzetbiztonsági munkában, illetve a terror elleni harc során.Módszertan: Hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintésével sorra vesszük a kockázatelemzés típusait, alkalmazási területeit.Megállapítások: Az erőszakkockázat-felmérésétől eljutunk a kifejezetten terrorizmus elleni harc során alkalmazott kockázatelemzési eszközökig, illetve megvizsgáljuk a kockázatelemzés tisztán szakmai megítélés alapú, tisztán statisztikai, valamint vegyes megközelítésű módszereit.Érték: Kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy leginkább az úgynevezett strukturált szakmai megközelítés látszik kifizetődőnek a potenciális terroristák kockázatának értékelésére, valamint úgy látjuk, hogy az elméleti és a gyakorlati tudás ötvözete, illetve a pszichológiai szakértelem bevonása azok a sajátosságok, melyeket a jól működő kockázatelemzési eszközök magukénak tudhatnak.
Reference22 articles.
1. Beardsley, L. N. & Beech, A. (2013). Applying the Violent Extremist Risk Assessment (VERA) to a sample of terrorist case studies. Journal of Aggression, 5(1), 4–15. https://doi.org/10.1108/17596591311290713
2. Blazsek P. & Wernigg R. (2015). Kockázatbecslés és kockázatkezelés a pszichiátriában. Oriold és Társai Kiadó.
3. Borum, R. (2015). Assessing Risk for Terrorism Involvement. Journal of Threat Assessment and Management, 2(2), 63–87. https://doi.org/10.1037/tam0000043
4. Clemmow, C., Schumann, S., Salman, L. N. & Gill, P. (2020). The Base Rate Study: Developing Base Rates for Risk Factors and Indicators for Engagement in Violent Extremism. Journal Forensic Sciences, 65(3), 865–881. https://doi.org/10.1111/1556-4029.14282
5. Cook, A. N. (2014). Risk Assessment and Management of Group-Based Violence. Thesis for: Ph.D. Clinical-Forensic Psychology.