Abstract
Betöréses lopás, rongálás, autófeltörés – csak néhány azok közül a gyakran üvegek törésével is együtt járó bűncselekmények közül, amelyekben a fizikai-kémiai szakértői vizsgálatok nagymértékben segíthetik az elkövető azonosítását és a bűnügy megoldását. Hazánkban a forenzikus üvegvizsgálat kezdete az 1960‑as évekre nyúlik vissza. Az azóta eltelt közel hat évtized során az alkalmazott módszerek sokat fejlődtek, a vizsgálati lehetőségek száma jelentősen bővült. A korai időkben az összehasonlítás alapjául szolgáló klasszikus fizikai paraméterek mellett, mára a legkorszerűbb műszeres módszerekkel a származási viszonyok megállapítása megalapozottabbá vált, ezen felül adatbázis építésére is lehetőség nyílt. Jelen írásunk célja egy rövid történeti áttekintést követően bemutatni a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban zajló forenzikus üvegvizsgálat folyamatát, alkalmazott módszereit, továbbá a kapott eredmények alapján tehető szakmai megállapításokat. Ezek mellett egy esettanulmány tükrében részletesen szemléltetjük az üvegvizsgálattal kapcsolatos nehézségeket és korlátokat is.
Reference16 articles.
1. Anti Cs. L. & Gárdonyi G. (2020). Krimináltechnikai kézikönyv. Semmelweis Kiadó
2. Curran, J. M., Hicks, T. N. & Buckleton, J. S. (2000). Forensic Interpretation of Glass Evidence. CRC Press https://doi.org/10.1201/9781420042436
3. Czebe A. (2020). A forenzikus azonosság fuzzy halmaza. Ügyészek Lapja, 8(2–3), 7–18.
4. Herke Cs., Kovács G., Nogel M. & Czebe A. (2020). Bűnjelekről a hatályos jog tükrében. Magyar Jog, 67(2), 106–113.
5. Kármán G. (2019). A kriminalisztikai szakértői bizonyítás. Országos Kriminológiai Intézet
Cited by
2 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献，注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献，订阅后可以查看论文全部施引文献