Abstract
Cél: A bírák tekintélyének védelme különösen aktuális manapság, amikor szaporodni látszanak az olyan fenyegetések és egyéb magatartások, amelyek célja a bírói döntés befolyásolása, illetve amelyek a már meghozott bírói döntés miatt súlyos kritikákat fogalmaznak meg. A véleménynyilvánítás kereteit hol meghaladó, hol meg nem haladó ítéletkritikák mellett gyakran előfordulnak a bírákkal szemben, hivataluk ellátásával kapcsolatban tett gyalázkodó, becsmérlő és rágalmazó kijelentések. Kérdés, hogy az ilyen morálisan elvetendő és sokszor egyúttal jogellenes magatartásokkal szemben a jelenleg rendelkezésre álló eszközök elégségesek-e. Tanulmányunk megírásának célja azon összefüggések feltárása, amelyek a büntetőbíráskodás tekintélyének védelme és a társadalmi értékítélet között állnak fenn.Módszertan: Jogfilozófiai gondolatok felsorakoztatása mellett a hatályos büntetőeljárási törvény szabályozásából merítve vontuk le konklúzióinkat.Megállapítások: Arra tettünk megállapítást, hogy a büntető ítélkezés, mint a társadalom rendjének biztosításához szükséges szolgáltatás, nem nélkülözheti a társadalmi elfogadottságot. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a közösség kialakult erkölcsi „eszményeinek” érvényre juttatása, akár olykor annak árán is, hogy az eljáró bíró erkölcsi értékrendjének a megjelenítése révén elrugaszkodik – törvényes keretek között – a korábban kialakult egységes gyakorlattól. Ez abból is fakadhat, hogy a bíróságok szükségszerűen társadalompolitikai célokat is megjelenítenek.Érték: Igyekeztünk rávilágítani arra, hogy a bíróságokkal szembeni közbizalom mind magának a bíróságnak, mind pedig az állampolgároknak alapvető érdekük, azonban ennek elmélyítéséhez a bírói szervezetnek is erőfeszítéseket kell tennie. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a bíróságok reflektáljanak a társadalmi viszonyok és szükségletek alakulására, ezzel együtt azonban előfordulhatnak olyan egyedi esetek is, amikor élesebb megfogalmazást igényel az, hogy a társadalmi kritika inkább magának a jogszabálynak a kritikája.
Reference61 articles.
1. Assmann, J. (2006). Religion and cultural memory: Ten studies. Stanford University Press.
2. Bárczi G. & Országh L. (Főszerk.) (1959–1962). A Magyar Nyelv Értelmező Szótára I-VII. Akadémiai Kiadó.
3. Barna L., Juhász D. & Márok S. (2018). Milyen a jó bíró? Miskolci Jogi Szemle, 13(1), 84–98.
4. Baumgarten I. (1904). A büntetés kimérésének reformjáról. Franklin-Társulat.
5. Bencze M. (2018). Bírói konformizmus – ítélkezési populizmus az autoriter politikai rendszerek szolgálatában? In Menyhárd A. & Varga I. (Szerk.), 350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, I. kötet (pp. 616–638). ELTE Eötvös Kiadó.
Cited by
1 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献，注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献，订阅后可以查看论文全部施引文献
1. A Quaestor-ügy mellékszála;Jogtudományi Közlöny;2024-07-04