Abstract
Cél: Jelen kutatásban három országban (Magyarország, Finnország és az Egyesült Államok) vizsgálták a szerzők a kiberbűncselekmények elkövetéseinek és az áldozattá válásnak a mintázatait.Módszertan: A kutatói team által kidolgozott online kérdőív 2020 áprilisában került felvételre a három országban, a Qualtrics kérdőívező rendszer segítségével, reprezentatív mintán. Az adatok elemzése SPSS programcsomaggal történt. A gyakoriságok elemzéséhez khi-négyzet próbát és Fisher-próbát, a középértékek összehasonlításához Mann–Whitney-próbát alkalmaztak. Az egyes áldozattá válási módokra regressziós modellek kerültek felállításra (Bináris Logisztikus Regresszió).Megállapítások: A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technikai eszközök használatának elterjedtségében jóval előrébb tartó Egyesült Államok esetében az online bűncselekmények és az áldozatok száma is szignifikánsan magasabb, mint a két európai országban. A férfiak mindhárom országban nagyobb mértékű online aktivitásról és gyakoribb áldozattá válásról számoltak be a nőkhöz képest. Hazánkban számos deliktum esetében a legalacsonyabb mutatók találhatóak, hasonló tendenciákat mutatva a finn eredményekkel. Szignifikáns eltérés találtatott országok szerint az áldozattá válás gyakoriságában is. A magyar mintában az online áldozattá válás nagyobb gyakorisága figyelhető meg az offline cselekményekhez képest. A tanulmány vizsgálja az egyes hagyományos magyarázóelméletek helytállóságát, amelyek között a kontrollelméletek, valamint a rutintevékenység-elmélet kínál magyarázatot ezen a speciálisnak tekinthető, új bűnözési felületen.Érték: A kutatás egy új, eddig kevéssé feltárt területen zajló egyes bűnözési formák sajátosságait vizsgálja és hasonlítja össze a hasonló jellegű offline jogsértésekkel, magyarázatot keresve és ezzel lehetőséget kínálva az új típusú bűncselekmények megelőzési stratégiájának kidolgozásához.
Reference23 articles.
1. Agnew, R. (1992). Foundation for a general strain theory of crime and delinquency. Criminology, 30(1), 47–88. http://dx.doi.org/10.1111/j.1745-9125.1992.tb01093.x
2. Akers, R. L. (1998). Social Learning and Social Structure: A General Theory of Crime and Deviance. Northeastern University Press.
3. Barabás, A. T. (2004). General Victimology, Latency. In Irk, F. (Ed.), Victims and opinions, Vol. I. (pp. 161–201). National Institute of Criminology. https://www.okri.hu/images/stories/joomla/Victims%20and%20Opinion_vol.%20I.pdf
4. Barabás A. T. (Szerk.) (2014). TOLVAJ-KULCS. A betöréses lopások vizsgálata az elkövetők szemszögéből. Országos Kriminológiai Intézet. https://www.okri.hu/images/stories/konyvajanlo/tolvajkulcs_2014/tolvajkulcs_sec.pdf
5. Barabás A. T. (2015). Áldozatok és igazságszolgáltatás. Országos Kriminológiai Intézet.