Abstract
Cél: Az emberek biztonságával foglalkozó kutatók ma már tudják, hogy valamennyi tudományágnak foglalkoznia kell bolygónk vízkérdéseivel, amely nagyban meghatározza az emberi élet biztonságérzetét, mert ahol nincs víz, ott nincs élet, így a biztonság is megszűnik. Ahol azonban van, de nem megfelelő minőségben, azaz nem biztonságos a biológiai szervezetnek, ugyanúgy veszélyt jelent. A víz hiányának vagy annak szennyezett voltának léte humanitárius krízist, katasztrófát, valamint természeti katasztrófát alakíthat ki. Mindezen nem kívánt állapotok megelőzésének, elhárításának és helyreállításának folyamatát figyelik meg a szerzők Közép-Kelet-Afrika három államának nyomornegyedeiben: Kenyában, Ugandában és Tanzániában.Módszertan: A szerzők megvizsgálták az afrikai kontinens történelmi és természeti adottságait, a kérdéskörből fakadóan a probléma kialakulásának előzményeit, lehetőségeit és körülményeit. Felkutatták az e témával foglalkozó nemzetközi szakirodalom egy kis részét, értelmezték a tudományos szakanyagok megállapításait, értékeléseit, valamint a kialakult problémára adott megoldási javaslataikat. Górcső alá vették az egyik magyar civil szervezet e területen kifejtett tevékenységét és módszereit.Megállapítások: A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az afrikai kontinens nagyon sok problémával küzd, az ott kialakult nyomornegyedek humanitárius és természeti katasztrófa szélére sodrottak, és ezen államok politikai rendszerei nem tudnak vagy nem akarnak foglalkozni a kialakultproblémával, ezért szükség van a belső vagy a külső (nemzetközi) civil szervezetek beavatkozására, hogy minél kevesebb emberi áldozatot követeljen a kialakult humanitárius krízis.Érték: A tanulmányból világosan kiderül, hogy egy magyarországi civil szervezet – az általa kivitelezett műszaki beavatkozása révén – több tízezer gyermek, nő és idős ember életét mentette meg a vizsgált Afrikai nyomornegyedekben. Ha az állami szervek nem képesek, akkor a civil szervek képesek a humanitárius katasztrófák megelőzésére, elhárítására és helyreállítására.
Reference36 articles.
1. Alaazi, D. A. & Aganah, G. A. M. (2019). Uderstanding the slum-health conundrum in Sub-Saharan Africa: a proposal for rights-based approach to health promotion in slums. PubMed, 27(3), 65–72. https://doi.org/10.1177/1757975919856273
2. Albuquerque, N. & Guedes, M. C. (2021). Cities without slums and the right tot he city:slums in Sub-Saharan Africa. Renewable Energy and Environmental Sustainability, 6(4), 1–14. https://doi.org/10.1051/rees/2021022
3. Besenyő J. (2019). Magyar katonai és rendőri műveletek az afrikai kontinensen 1989-2019. Óbudai Egyetem.
4. Berger, T. (2006). Slum Areas and Insecure Tenure. In Urban Sub-Saharan Africa – A Conceptual Review of African Best Practices. Institute of Housing and Urban Research.
5. Besenyő J. (2020). Participation of V4 countries in African peacekeeping missions. Security and Defence Quarterly, 29(2), 7–19. https://doi.org/10.35467/sdq/120053