Abstract
Egyes vélekedések szerint a dohányzás visszaszorítását szolgáló jogi eszközök egyik leghatásosabb és legköltséghatékonyabb módjának a dohánytermékek árát növelő adószabályokat tekinthetjük. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy Magyarországon az elmúlt években a dohánytermékek árát folyamatos növelő adójogi intézkedések milyen hatást gyakoroltak a 13–15 éves fiatalok dohányzási szokásaira. A vizsgálat során a Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés (GYTS), valamint az Iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása (HBSC) című kutatássorozatokban szereplő 29 535 fiatal dohányzási szokásait leíró adatokat használtam a 2002 és 2016 közötti időszak vonatkozásában. A kutatásban összevetettem a dohánytermékek árát növelő jövedéki adó mértékében, és a fiatalok dohányzási szokásaiban beállt változásokat a 2002 és 2016 közötti időszakban, továbbá következtetéseket vontam le ezek egymásra gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatosan. Egyrészt elképzelhetőnek tűnik, hogy a cigaretta ára fontos szerepet játszhat a dohányzást kipróbálók arányában bekövetkezett kedvező változásokban, mindazonáltal a dohánytermékek áremelkedése és a dohányzást kipróbálók arányának alakulása közötti ok-okozati összefüggést jelen tanulmányban nem sikerült egyértelműen igazolni. Másrészt viszont megállapíthatónak tűnik, hogy a cigaretta árának növelése és a rendszeresen dohányzó fiatalok arányának alakulása között nincs szükségszerű összefüggés. Vagyis a jövedéki adó, illetve a cigaretta árának emelése önmagában nem képes csökkenteni a naponta, illetve a rendszeresen (például hetente) dohányzó fiatalok arányát Magyarországon.
Reference73 articles.
1. APA (2013): Diagnostic and statistical manual of mental disorders. Fifth edition, DSM-5. American Psychiatric Assotiation
2. Arnold P. (2016): Dohányzási szokások. In: Németh Á., Költő A. (szerk.): Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban 2014. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, 47–57.
3. Bader, P., Boisclair, D., Ferrence, R. (2011): Effects of Tobacco Taxation and Pricing on Smoking Behavior in High Risk Populations: A Knowledge Synthesis. International Journal of Environmental Research and Public Health, 8(11), 4118–4139. https://doi.org/10.3390/ijerph8114118
4. Balku E., Demjén T., Kimmel Zs., Vitrai J. (2013): Global Youth Tobacco Survey, World Health Organization (WHO GYTS 2013). Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés, Egészségügyi Világszervezet. Összefoglaló tanulmány 2013. Országos Egészségfejlesztési Intézet
5. Berg, C. J., Parelkar, P. P., Lessard, L., Escoffery, C., Kegler, M. C., Sterling, K. L., Ahluwalia, J. S. (2010): Defining „smoker”: College student attitudes and related smoking characteristics. Nicotine & Tobacco Research, 12(9), 963–969. https://doi.org/10.1093/ntr/ntq123
Cited by
1 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献,注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献,订阅后可以查看论文全部施引文献