Abstract
Cél: Annak ellenére, hogy ma a terrorizmus vitathatatlanul a nemzetközi, regionális, nemzeti és humán biztonságot is veszélyeztető egyik veszélyforrás, a tudományos élet is küzd a terrorizmus egységes fogalmának meghatározásával. Az elmúlt évtizedekben a terrorizmussal kapcsolatos kutatások során számos új terrorizmus fogalmat alkottak. Ezek a fogalmak nem tudták létrehozni az egységes, általánosan elfogadott terrorizmus definíciót, és sok esetben csak a terrorizmus jelenségének egy-egy új megjelenési formáját határozták meg. Szinte minden kutató igyekezett saját fogalmat alkotni, melyet nagyban befolyásolt a kutató saját értékrendje, szubjektív megközelítése. A cikk célja, hogy új módon, a fogalmakat a biztonsági tanulmányok Buzan-féle szektorelméletében, az öt szektorba ágyazva bemutassa, megvizsgálja a terrorizmus egységesen elfogadott definiálásának problémáját a hazai és nemzetközi tudományos kutatásokban. Az öt szektor közül külön is kiemelve a társadalmi szektort mint a társadalomtudományokat magában foglalót.Módszertan: A hazai és nemzetközi kutatások terrorizmus fogalmainak ismertetésével bemutatom, hogy az egységes terrorizmus-definíció megalkotásának, melyek a legfőbb akadályai, és választ adjak azon kérdésekre, hogy a terrorizmust hogyan, milyen formában, korlátok és keretek között lehetne meghatározni. A bemutatás teljesen új megközelítésből történik, mert a terrorizmus fogalmát a szektorelmélet felől keresem.Megállapítások: Az egyes szektorokban nincsen egységes, mindenki által elfogadott terrorizmus-fogalom.Érték: A cikk javaslatai új megközelítési módokat mutat be, amelyek szóba jöhetnek olyan terrorizmus-definíciók megalkotásánál, amelyek alapjául szolgálhatnak új és szélesebb körben elfogadott büntetőjogi definíció megalkotása során, és ezek alkalmazhatók a büntetőjog területén.
Reference64 articles.
1. Abadie, A. & Gardeazabal, J. (2008). Terrorism and the world economy. European Economic Review, 52(1), 1–27. https://doi.org/10.1016/j.euroecorev.2007.08.005
2. Abiola, T., Udofia, O., Sheikh, T. L. & Yusuf, D. A. (2017). Fear of future terrorism: Associated psychiatric burden. Asian Journal of Psychiatry, 10(38), 53–56. https://doi.org/10.1016/j.ajp.2017.01.028
3. Akujobi, A. T. (2018). An Assessment of the Nigerian Terrorism Prevention Act and its Impact on National Security. Global Journal of Human-Social Science, 18(1), 31–37.
4. Al-Kassimi, K. (2019). Critical Terrorism Studies (CTS): (State) (sponsored) terrorism identified in the (militarized) pedagogy of (U.S.) law enforcement agencies. Cogent Social Science, 5(1), 1–27. https://doi.org/10.1080/23311886.2019.1586813
5. Arendt, H. (1951). The Origins of Totalitarianism. Houghton Mifflin Harcourt.
Cited by
1 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献,注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献,订阅后可以查看论文全部施引文献