Módszertani ajánlás A járművezetés bódult állapotban bűncselekmény orvosszakértői véleményezésének egyes kérdéseiről
-
Published:2023-07-10
Issue:7
Volume:71
Page:1141-1168
-
ISSN:2677-1632
-
Container-title:Belügyi Szemle
-
language:
-
Short-container-title:BSZ
Author:
Kovács GáborORCID, Gergely PéterORCID, Kosztya SándorORCID, Kozma ZsoltORCID, Simon GáborORCID, Szabados GyörgyORCID, Tóth Réka AnitaORCID, Törő KláraORCID, Weiczner RolandORCID
Abstract
A hazai igazságügyi orvosszakértői gyakorlat segítése, a szakértők és a jogalkal-mazók tájékoztatása, továbbá az igazságügyi orvosszakértői véleményalkotás egységesítése céljából a BM Egészségügyi Szakmai Kollégium Igazságügyi Orvostan, Orvosszakértés és Biztosítási Orvostan Tagozata, az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézetei (Debreceni Egyetem, Pécsi Tudo-mányegyetem, Szegedi Tudományegyetem), a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) egységes módszertani ajánlást állított össze az igazságügyi orvosszakértők részére.Cél: A gépjárművezetésre hátrányosan ható szerek által előidézett befolyásolt-ság (bódult állapot) egységes igazságügyi orvosszakértői véleményezésének elősegítése.Módszertan: A tanulmány elkészítéséhez a szerzők megvizsgálták a hazai jogi környezetet, az irányadó joganyagot, továbbá feldolgozták a témakör releváns nemzetközi és hazai szakirodalmát.Megállapítások: A bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben jelentősen megnövekedett. A szer-zők vizsgálata alapján megállapítható, hogy a gyakorlatban vizsgált klinikai tüne-tek nem adnak megfelelő diagnosztikai támpontot a befolyásoltság fennállására. Az egyes hatóanyagok emberi szervezeten belüli lebomlására vonatkozóan egyik hatóanyagtípusnál sem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű tudományos ered-mény ahhoz, hogy a cselekményt követően biztosított mintákból a cselekmény időpontjára vonatkozó mennyiségi megállapítást lehetne tenni. Ezért a toxikoló-giai vizsgálati eredményekből, vagy laboratóriumi leleteken megjelölt értékből a cselekménykor fennálló hatóanyag-koncentrációra vonatkozóan a jelenlegi ada-tok szerint orvosszakértői módszerekkel visszaszámolás nem végezhető el. A bó-dult állapotot előidéző hatóanyagok esetében nem lehet a befolyásoltság pontos mértékére vonatkozóan megalapozott orvosszakértői megállapítást tenni, mert a hatás jellege egyénenként nagy különbséget mutat, továbbá a rendelkezésre álló természettudományos eredmények sem elegendőek. Az egyes hatóanyagok fogyasztásának kimutatására alkalmazott gyorstesztek csak tájékozódó vizsgá-latra alkalmasak. A tesztek eredménye alapján a cselekménykori bódult állapot (befolyásoltság) fennállására vonatkozó orvosszakértői vélemény nem adható.Érték: A szerzők Magyarországon elsőként fogalmaznak meg ajánlást a bódult állapot orvosszakértői véleményezésére.
Reference63 articles.
1. Adamowicz, P. & Malczyk, A. (2019). Stability of synthetic cathinones in blood and urine. Forensic Science International, 295, 36–45. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2018.12.001 2. Andrews, P. E. (1997). Cocaethylene Toxicity. Journal of Addictive Diseases, 16(3), 75–84. https://doi.org/10.1300/j069v16n03_08 3. Arroyo, A., Sánchez, M. I., Barbería, E., Barbal, M., Marrón, M. T. & Mora, A. (2013). Drivers under the influence of drugs of abuse: quantification of cocaine and impaired driving. Medico-Legal Journal, 81(Pt 3), 135–143. https://doi.org/10.1177/0025817213501782 4. Banister, S. D., Moir, M. E., Stuart, J., Kevin, R. C., Wood, K. M., Longworth, M., Wilkinson, S. R., Beinat, C., Buchanan, A. S., Glass, M., Connor, M., McGregor, I. S. & Kassiou, M. (2015). Pharmacology of Indole and Indazole Synthetic Cannabinoid Designer Drugs AB-FUBINACA, ADB-FUBINACA, AB PINACA, ADB-PINACA, 5F-AB-PINACA, 5F-ADB-PINACA, ADBICA, and 5F-ADBICA. ACS Chemical Neuroscience, 6(9), 1546–1559. https://doi.org/10.1021/acschemneuro.5b00112 5. Baumann, M. H., Walters, H. M., Niello, M. & Sitte, H. H. (2018). Neuropharmacology of Synthetic Cathinones. Handbook of Experimental Pharmacology, 252, 113–142. https://doi.org/10.1007/164_2018_178
|
|