Affiliation:
1. Szegedi Tudományegyetem
Abstract
Az egyetemi oktatói szerep igen sokrétű, összetett. Az egyetemi oktatónak a tanítástól kezdve a mentoráláson és tutoráláson át a kutatás-fejlesztés területén is helyt kell állnia. Ahhoz azonban, hogy ezt a sokrétű egyetemi oktatói szerepet – a minőség maximája elvárásaival összhangban – át és meg lehessen élni, az egyénnek részben fel kell adnia a saját énjét, részben pedig rá kell hangolódnia azokra az értékekre, amelyek segítik az oktatói szerepéhez illeszkedő stílusa megalkotását. Tekinthetünk e feladatra úgy is, mint egy ön-fejlesztőmérnöki tevékenységre, amely természettudományos alapokon nyugszik. Az egyetemi oktatói lét ugyanis egyfajta korlátok közötti szabadság, amelynek során az egyetemi oktató egyénként próbára teszi a saját rugalmasságát, kibillen, majd újra egyensúlyi helyzetbe hozza magát. De az ’empiriokriticizmus’ létjogosultságával érvelve, felvetődik a kérdés, hogy vajon az egyensúly hogyan tud újra és újra helyreállni a kibillenések után? A stíluskommunikációs lehetőségek adta szabadság egy folyamatosan változ(tathat)ó stílussal ruházza fel az egyetemi oktatót, míg a folyamatban használja kompetenciáit, érik, gazdagodik, változik, fejlődik, kiteljesedik, miközben végbemegy a harmonizáció.
Subject
General Earth and Planetary Sciences
Reference22 articles.
1. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról.
2. Antonovsky, A. (1979): Health, stress and coping. Jossey-Bass, San Francisco.
3. Arnheim, R. (1969): Visual thinking. University of California Press, Berkeley - Los Angeles - London.
4. Bagdy E. (2011): Hivatásszemélyiség. (2022.11.11.)
5. Bogoly J. Á. (2020): A stíluskommunikáció értéklánca. Alkalmazott irodalom- és kultúratudomány/stíluskommunikáció. Tanulmányok és esszék. Bálint Sándor Szellemi Örökségért Alapítvány, Szeged.