Abstract
Az eszköz–alany alternáció olyan, több nyelvben is megfigyelhető jelenség, amikor az ige eszköz thematikus szerepű szemantikai argumentuma szintaktikailag nemcsak határozóként fejeződhet ki, hanem alanyként is – az ágensi alany helyébe lépve. A jelen tanulmány a váltakozás olyan lexikai pragmatikai magyarázatát vázolja magyar példákat használva, amely a következő előnyös tulajdonságokkal jellemezhető. Először, az okozás különböző fogalmainak megkülönböztetésével és köztük egy pragmatikai orientáltságú gyengébb okozás (Koenig et al. 2008: 214) bevezetésével biztosabb alapon határozhatjuk meg, melyik ige vesz részt az adott alternációban és melyik nem. Másod¬szor, a szintaktikai alternációk nem pusztán lexikai jelenségek (szemben a lexikai megközelítéssel), nem is csupán konstrukcionálisak (szemben a konstrukciós megközelítéssel), hanem legmegfelelőbben a lexikai-konstrukciós keretben (Bibok 2008) értelmezhetők. Ez a keret természetes módon illeszkedik a lexikai pragmatikába (Bibok 2010).
Reference27 articles.
1. Ackema, Peter - Erik Schoorlemmer 2006. Middles. In Martin Everaert - Henk C. van Riemsdijk (szerk.) The Blackwell Companion to Syntax Vol. 3. Oxford: Blackwell. 131-203.
2. Alberti Gábor 2013. Az argumentumok precedenciaelvű realizálódása. In Szilágyi N. Sándor - Kádár Edit (szerk.) Analógia és modern nyelvleírás. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó. 9-41.
3. Alberti Gábor - Farkas Judit 2015. Az elidegeníthető birtoklást kifejező -j- képző esete a -(Vt)t főnévképzővel és más főnévképzőkkel. Jelentés és Nyelvhasználat 2:1-30.
4. Bibok Károly 2008. Az igék szemantikája és a szintaktikai alternáció. In Kiefer Ferenc (szerk.) Stukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 23-70.
5. Bibok, Károly 2010. From syntactic alternations to lexical pragmatics. In Enikő Németh T. - Károly Bibok (szerk.) The Role of Data at the Semantics-Pragmatics Interface. (Mouton Series in Pragmatics 9) Berlin: Mouton De Gruyter. 261-304.