NATO-országok katonai képzési rendszereinek áttekintése

Abstract

A tanulmány célja azoknak az alapelveknek és pedagógiai problémaköröknek a bemutatása, amelyek az egyes NATO-országok katonai képzési rendszereiben felbukkannak, és nem országspecifikusak, amiből következik, hogy más kontextusokban is relevánsak. A katonai képzés történetének rövid áttekintése után a tanulmány egy Hollandiában és egy Norvégiában végzett kutatás alapján mutatja be, hogyan valósul vagy valósulhat meg a katonai képzés két alapvető fontosságú alappillérének beépítése a képzésbe: a jellemformálás és a gyakorlatorientáltság. Mindkét jellemző kiemelten szerepel a NATO-országok katonai képzésének retorikájában, mivel a 21. századi kihívásokhoz szükség van az adekvát szociális, erkölcsi és kognitív kompetenciákra, a helyzetek és problémák gyors felismerésére és kezelésére. A bemutatott két vizsgálatból kiderül, hogy a jellemformálás leginkább látensen és homályosan jelenik meg a vizsgált képzésben, aminek komoly következményei vannak a terepre kikerülő tisztek esetében (Jansen, 2019); a gyakorlatorientáltság pedig pozitív hatásokkal lehet a hallgatók teljesítményére és motivációjára, amit a problémaalapú tanítás bevezetése mutatott a norvég példán.