Abstract
A STEM (természettudományos, informatikai és műszaki és matematikai) területek kapcsán leggyakrabban tematizált problémák a magas lemorzsolódási arányok és a nők alulreprezentáltsága, azonban a leendő STEM szakemberek értékvilágával kevés szakirodalom foglalkozik. Tanulmányunk célja a STEM hallgatók környezeti fenntarthatósággal és materializmussal kapcsolatos értékeinek feltárása és nem-STEM szakosokkal való összevetése volt, ugyanis kiemelten fontos kérdés, hogy a globális és hosszú távú hatással bíró technológiai innovációk létrehozásáért és alkalmazásáért felelős szakemberek számára mennyiben jelent fontos szempontot a környezet védelme és a fenntarthatóságra való törekvés. Kutatásunk mintáját összesen 17 magyarországi egyetem hallgatói adták (n = 7153 fő). Hipotéziseink tesztelésekor a képzések presztízse, valamint piaccal való összefonódása és nemi arányai alapján kialakított hét képzési területi csoport esetében vizsgáltuk a hallgatók természeti értékek megőrzésével, a természet erőforrásként való használatával, a természet szeretetével és materializmussal kapcsolatos értékeit, valamint az egyes képzési területeken nemi összehasonlításokat is végeztünk. Eredményeink alapján elmondható, hogy a hallgatók fenntarthatósági és materialista értékei elsősorban a képzési területük presztízsével és piacosodásának mértékével mutatnak összefüggést, s a magasabb presztízsű képzések (műszaki és informatikai, jogi és közgazdasági) hallgatóinak fenntarthatósági értékei jelentősen kedvezőtlenebbek, materialista értékei pedig magasabbak az alacsonyabb presztízsű, kevésbé piacosodott területek hallgatóinál, s ez a tendencia független volt a képzésterületek nemi összetételétől. A nemi különbségek vizsgálata arra mutatott rá, hogy bár a legtöbb képzésen a nők fenntarthatósági értékei kedvezőbbek, ez az eltérés a STEM területeken bizonyult a legmarkánsabbnak. A téma további kutatása során érdekes kérdés lehet, hogy mennyiben magyarázhatja a megfigyelt különbségeket a felsőoktatási intézményekben zajló diszciplináris szocializáció, valamint a fenntarthatóságra való reflexió kurrikulumban való megjelenése vagy annak hiánya, illetve a felsőoktatás piacosodása.
Reference51 articles.
1. Bem, S. L. (1974). The measurement of psycholog-ical androgyny. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 42, 155-162. DOI: 10.1037/h0036215
2. Bencze, L., Reiss, M. J., Sharma, A. & Weinstein, M. (2018). STEM Education as "Trojan Horse": Deconstructed and Reinvented for All. Counterpoints, 442, 69-87.
3. Blackburn, H. (2017). The Status of Women in STEM in Higher Education: A Review of the Literature 2007-2017. Science & Technology Libraries, 36(3), 235-273. DOI: 10.1080/0194262X.2017.1371658
4. Bogner, F. X. (2018). Environmental Values (2-MEV) and Appreciation of Nature. Sustainability, 10(2), 350. DOI: 10.3390/su10020350
5. Castro, C. M. & Levy, D. (2001). Four functions in higher education. International Higher Education, (23). DOI: 10.6017/ihe.2001.23.6594