Author:
Bónus Lilla,Nagy Lászlóné
Abstract
A természettudományok, köztük a biológia tanításának kiemelt célja a természettudományos gondolkodás fejlesztése, amelynek egy lehetséges módszere a játék-alapú tanulás. A játék-alapú tanulás magába foglalja a didaktikus játékokat, amelyek specifikus iskolai funkcióval rendelkeznek, adott oktatási kontextusra vonatkoznak, integrálódnak abba, a tanár gondos felügyelete és ellenőrzése alatt valósulnak meg (Cojocariu és Boghian, 2014). Az esettanulmány részletesen bemutat egy didaktikus játékot, valamint tanórai kipróbálásának tapasztalatait. A bemutatott didaktikus játék célja a természettudományos kutatás egyik módszerének, a megfigyelésnek a gyakorlása játékos keretek között. A játék során a tanulók gyakorolják a mikroszkóp használatát, a mikroszkópban látott kép megfigyelését, adott szempontok szerinti leírását, a megfigyelt metszet azonosítását. Az adatfelvétel egy szegedi gimnázium 10. évfolyamos, humán tagozatos osztályában történt (N=30). A didaktikus játék osztálytermi kipróbálása során a tanórakutatás módszerét alkalmaztuk. Az adatfelvétel során tanár szakos hallgatók és a terület szakértője rögzítették a tanulók viselkedésére vonatkozó megállapításaikat egy saját készítésű ellenőrző listán. Mindemellett felvettünk egy tanulói kérdőívet és egy félig strukturált tanári interjút is az órát tartó kollégával. A tanulói kérdőív két részből állt: a feladat használhatóságára, illetve a tanulók tanulási motivációjára vonatkozóan tartalmazott állításokat. A tanulók az állításokat ötfokú Likert-skálán értékelték. Az eredmények alapján elmondható, hogy a készített mérőeszközök alkalmasak arra, hogy a tanulók didaktikus játékkal és a hozzá készített feladatlappal kapcsolatos véleményét feltárjuk, valamint a didaktikus játék alkalmas arra, hogy motiválja a tanulókat és segítse a megfigyelés módszerének megismerését, begyakorlását.
Reference18 articles.
1. Afonso, M., Tomás, H. M., Péres, P. & Marquez, J. P. (2017). The didactic game. Potentialities in the development of Scientific Knowledge and Cognitive (investigative) Skills. ICERI 2017 Proceeding 10th annual International Conference of Education, Research and Innovation, 5118. doi: 10.21125/iceri.2017.1343
2. Cojocariu, V. M. & Boghian, I. (2014). Teaching the Relevance of Game-Based Learning to Preschool and Primary Teachers. Procedia − Social and Behavioral Sciences, 142. 640−646. doi: 10.1016/j.sbspro.2014.07.679
3. Csapó Benő (2008). A tanulás dimenziói és a tudás szerveződése. Educatio, 17(2), 207−217.
4. Adey, Philip és Csapó Benő (2012). A természettudományos gondolkodás fejlesztése és értékelése. In Csapó Benő és Szabó Gábor (szerk.), Tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 17-58.
5. Deterding, S., Dixon, D., Khalled, R. & Nacke, L. (2011). From Game design elements to gamefulness: defining Gamification. In Proceeding of the 15th Iternational Academic Conference. ACM Press: 9−15. doi: 10.1145/2181037.2181040