Abstract
Az eredményesség és az oktatás kapcsolatának vizsgálatára már több lehetséges stratégiát is kidolgoztak, jelentéseket és esettanulmányokat készítettek. A kutatások célja minden esetben az volt, hogy feltárják azokat a tényezőket, amelyek hátráltatják vagy elősegítik egy-egy ország oktatási rendszerének eredményességét. Az oktatási rendszerek változásán túl a matematika oktatása is változásokon ment keresztül hazánkban is. A matematikaoktatás területén az ország sikeressége és hatékonysága számos egymással összefüggő nemzeti jellemzőtől és döntéstől függ. A matematika területén készült nemzetközi mérések eredményei tájékoztatást nyújtanak a szakmai fejlesztéshez, a tananyagfejlesztéshez, továbbá a rendszerfejlesztéshez, amelyek információkat szolgáltatnak a politikai döntéshozók számára. Kutatásunk során célunk volt, hogy megvizsgáljuk a matematikaoktatás jelenlegi helyzetét hazánkban, a jelenleg érvényben lévő dokumentumokat, szabályozásokat.Az átfogó elemzés után vizsgálatunkat a 8. évfolyamra szűkítettük. Vizsgálatunkban Magyarországon oktató matematikapedagógusokat kérdezünk meg egy zárt, anonim kérdőívben az ország oktatásügyéről és a matematika oktatásának helyzetéről (hogyan működnek gyakorlatban a vizsgált pontok). A kérdőív alapját korábbi kutatások eredményei és tanulságai adták, ebből készült el a saját kérdőív. Az adatfelvétel online platformon történt, amelyet olyan pedagógusok töltötték ki, akik oktatnak matematikát a 13–15 éves diákok körében. Az eredmények azt mutatják a tanárok véleménye alapján, hogy magasabb óraszámra lenne szükség a matematika területén, és szükség lenne arra, hogy a pedagógusoknak nagyobb beleszólása legyen a tantervekbe, mert ez a pedagógusok pozitívabb hozzáállását eredményezheti.
Funder
Ministry of Human Capacities
Reference61 articles.
1. Aghion, P. & Howitt, P. (1998). Endogenous Growth Theory. Cambridge: MIT Press.Balázsi Ildikó & Horváth Zsuzsa (2011). A közoktatás minősége és eredményessége. In Balázs Éva, Kocsis Mihály & Vágó Irén (szerk.), Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
2. Bander Katalin & Galántai Júlia (2015). Az eredményesség dimenziói és háttértényezői intézményi szemmel. In Szemerszki Mariann (szerk.), Eredményesség az oktatásban. Dimenziók és megközelítések. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 92-129.
3. Baumert, J., Kunter, M., Blum, W., Brunner, M., Voss, T., Jordan, A. & Tsai, Y. M. (2010). Teachers' Mathematical Knowledge, Cognitive Activation in the Classroom, and Student Progress. American Educational Research Journal, 47(1), 133-180. DOI: 10.3102/0002831209345157
4. Benhabib, J. & Spiegel, M. M. (1994). The role of human capital in economic development - evidence from aggregate cross-country data. Journal of Monetary Economics,34(2), DOI: 10.1016/0304-3932(94)90047-7
5. Bishop, J. & Wößmann, L. (2004). Institutional Effects in a Simple Model of Educational Production. Education Economics,12(1), 17-38. DOI: 10.1080/0964529042000193934