Affiliation:
1. Szegedi Tudományegyetem
Abstract
A világról való tudás elsajátítása, a tudományos ismeretek tanulása
régóta foglalkoztatja a kutatókat. Ahogyan a „tudomány” kifejezés egyszerre
jelenti a tudományos tudást és a megszerzéséhez vezető módszereket,
eljárásokat, úgy a gyerekek tudományos ismereteinek fejlődését vizsgáló
kutatásokban is kétféle irány különíthető el. Egy részük a „termékre”, az
egyénnek a tudományos fogalmakkal kapcsolatos tudására, azaz a
területspecifikus ismeretekre fókuszál, más részük azokra a folyamatokra,
tevékenységekre, területáltalános stratégiákra, amelyek elősegítik ennek az
ismeretrendszernek a formálódását (Zimmermann, 2005). A területspecifikus
megközelítés a fogalmi fejlődésre és a fogalmi váltásra vonatkozó
kutatásokat, míg a másik irányzat a területáltalános gondolkodási készségek
szerepének feltárását foglalja magában. A tanulmány e két kutatási terület
legfontosabb eredményeinek bemutatása mellett rámutat a kapcsolódási
pontokra, és megfogalmaz néhány fontos következtetést az oktatási gyakorlat
számára.
Reference77 articles.
1. Adey, P. & Csapó, B. (2012). A természettudományos gondolkodás fejlesztése és értékelése. In Csapó, B. & Szabó, G. (szerk.), Tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó. 17-58.
2. Calik, M. & Ayas, A. (2005). A comparison of level of understanding of eighth-grade students and science student teachers related to selected chemistry concepts. Journal of Research in Science Teaching,42, 638-667. DOI: 10.1002/tea.20076
3. Carey, S. (1985). Conceptual change in childhood. MIT Press.
4. Carey, S. (1991). Knowledge acquisition: Enrichment or conceptual change? In Carey, S. & Gelman, R. (szerk.), The epigenesis of mind. Lawrence Erlbaum Associates. 257-291. DOI: 10.4324/9781315807805
5. Carey, S. (1999). Sources of conceptual change. In Scholnick, E. K., Nelson, K. & Miller, P. (szerk.), Conceptual development: Piaget's legacy. Lawrence Erlbaum Associates. 293-326.