Affiliation:
1. Debreceni Egyetem
2. Eötvös Loránd Tudományegyetem
3. Pontvelem Nonprofit Kft.
4. BME
Abstract
Napról napra több kutatás erősíti meg, hogy nemcsak közelítjük, de
át is léptük az ökológia krízishez vezető út küszöbét, így napjainkban a
fenntarthatóságra nevelést segítő iskolai programok megvalósításának és
népszerűsítésének rendkívül nagy jelentősége van. Számos országban
évtizedek óta folyik ezen fenntarthatósági programok hatékonyságának magas,
nemzetközi standardok szerinti értékelése. Bár hazánkban is számos
publikáció született e területen, ezek gyakran csak egy-egy településen
vagy megyében gyűjtött, kisszámú mintán alapszanak. Tanulmányunkban
bemutatjuk a 2016 óta működő Fenntarthatósági Témahét (FTH) programsorozat
keretein belül életre hívott Diákok és tanárok a fenntarthatóságról című
kutatás során a 2021-ben kitöltött diákkérdőívek alapján kapott fontosabb
eredményeket. Bemutatjuk a válaszadó diákok iskoláinak az iskolák országos
megoszlási adataival való összevetését. Továbbá több, a környezettudatos
szemlélet és viselkedés mérésére kidolgozott mutató (pl. NEP skála,
természethez kapcsolódás skála, környezetbarát viselkedés különböző
aspektusait mérő változók) alapján bemutatjuk, hogy a magyar diákok
környezettudatossága milyen szociodemográfiai és szocioökonómiai
változókkal függ össze. Eredményeink szerint az FTH programban részt vevő
iskolák között – különösen a középiskolák esetében – jobban reprezentáltak
a magasabb fejlettségű régiók és a nagyvárosok iskolái, a válaszadó diákok
az országos átlagnál magasabb szociokulturális háttérrel rendelkeznek,
továbbá a középiskolák esetén a kitöltő diákok iskolái a pedagógiai munka
tekintetében is kiemelkedők. A környezettudatosság terén a vizsgált
háttértényezők közül a nem és a szociokulturális háttér hatása bizonyult a
legerősebbnek, illetve általános iskolások esetén a kor hatása is jelentős
volt. Mindkét korosztály esetén a családban lévő informatikai eszközök
számának növekedése a környezettudatos szemlélet és viselkedés gyengébb
mutatóival, míg a diákok FTH programban való részvétele a
környezettudatosság jobb mutatóival járt együtt.
Funder
Emberi Eroforrások Minisztériuma
Reference27 articles.
1. Bacskai, K. (2015). Iskolák a társadalom peremén: Alacsony státusú diákokat tanító eredményes iskolák. Belvedere Meridionale, 192. DOI: 10.14232/belvbook.2015.58513
2. Bates, D., Mächler, M., Bolker, B. & Walker, S. (2015). Fitting Linear Mixed-Effects Models Using lme4. Journal of Statistical Software, 67(1), 1-48. DOI: 10.18637/jss.v067.i01
3. Berze, I. Z., Varga, A., Mónus, F., Néder, K. & Dúll, A. (2022). Measuring Environmental Worldviews: Investigating the Dimensionality of the New Environmental Paradigm Scale for Children in a Large Central European Sample. Sustainability,14(8), 4595. DOI: 10.3390/su14084595
4. Berze, I. Z., Varga, A., Mónus, F., Néder, K. & Dúll, A. (előkészületben). Environmental beliefs and awareness of primary and secondary school students - associations with the participation in a sustainability related educational program and with eco-school studies.
5. Measuring Endorsement of the New Ecological Paradigm: A Revised NEP Scale;Dunlap;Journal of Social Issues,2000