A Tanári Felelősség Kérdőív és a Tanári Hatékonyság Kérdőív működése pedagógusok és pedagógusjelöltek körében

Abstract

Munkánk célja a Lauermann és Karabenick (2013) által kidolgozott Tanári Felelősség Kérdőív (Teacher Responsibility Scale) és Tanári Hatékonyság Kérdőív (Teacher Efficacy Scale) magyar adaptációja, működésének vizsgálata pedagógusok és pedagógusjelöltek körében. A két mérőeszköz ugyanazokra a területekre fókuszáló négy-négy skálája a következő témaköröket fedi le: tanulói motiváció, tanulói teljesítmény, tanár-diák kapcsolat, tanítás hatékonysága. Adatgyűjtésünk során a pedagógusok online (n=166), a pedagógusjelöltek (n=121) papíralapon töltötték ki a kérdőíveket. A mérőeszközök validitását feltáró és megerősítő faktoranalízissel ellenőriztük, az eredeti mérőeszközök struktúrája mindkét részmintán kirajzolódott. A kérdőívek reliabilitása a pedagógusok (Cronbach-α = 0,67–0,94) és a pedagógusjelöltek (Cronbach-α = 0,69–0,88) körében is megfelelő volt. Mindkét részmintán mindkét kérdőív esetében a diákok motivációjára és teljesítményére vonatkozó skálák átlagai a legalacsonyabbak, ami egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal. A kétmintás t-próba alapján szignifikáns a különbség a pedagógusok és a pedagógusjelöltek válaszai között a TFK-n az oktatás skála, az THK-n a tanulók teljesítménye és az oktatás skálák vonatkozásában. Minden esetben a pedagógusjelöltek átlagai magasabbak. Eredményeink alapján a pedagógusok és a pedagógusjelöltek személyes felelősségérzete és énhatékonysága vizsgálható az adaptált kérdőívekkel, így a mérőeszközök alkalmazhatók a témával összefüggő jövőbeli kutatásokhoz, valamint a pedagógusok képzésében, továbbképzésben.