Author:
Bónus Lilla,Nagy Lászlóné
Abstract
Az oktatás egyik leginkább kutatott területe jelenleg a 21. századi készségek fejlesztése technológia-gazdag, kutatás-központú tanulási környezetben. Ennek oka az, hogy napjainkban olyan átfogó készségek fejlesztése vált hangsúlyossá a közoktatásban, mint például a problémamegoldás és a kritikai gondolkodás. Ezek olyan 21. századi készségek, amelyek fejlesztését célzó standardok leginkább a kutatás-központú megközelítéseket támogatják. A kutatás-központú tanulási környezetben a tanulók kutatási készégeiket alkalmazzák, amelyek szorosan kapcsolódnak a problémamegoldáshoz és a kritikai gondolkodáshoz egyaránt. A tudományos vizsgálódás és a problémamegoldás készségei közé tartoznak: a jelenségek, problémák elemzése, kérdések, hipotézisek megfogalmazása, megfigyelés, vizsgálat, kísérlet megtervezése és kivitelezése, változók azonosítása és kontrollja, módszerek kiválasztása, adatgyűjtés, adatok megjelenítése és elemzése, eredmények értékelése, értelmezése, kommunikálása és prezentálása, valamint következtetések megfogalmazása. Mindebből következik, hogy a kutatási készégek olyan 21. századi készségeknek tekinthetők, amelyek fejlesztése fontos feladata a közoktatásnak. Mindemellett új irányzat a játékelemek beemelése a kutatás-központú tanulási környezetbe a tanulási eredmények javítása céljából. Az oktatásban alkalmazott játékok iránti megnövekedett érdeklődés nyomán számos kutató bizonyította, hogy egy helyesen megválasztott és kivitelezett játék képes a tanulók tartalmi tudásának növelésére, kedvezően hat az attitűdre és motivációra, valamint képességfejlesztésre is alkalmazható. Az áttekintés első részében ismertetjük a kutatási készségeket, a kutatási készségek mérésének hazai igényét, valamint a kutatási készségek fejlesztésének néhány lehetőségét. A második részben kitérünk a digitális játék-alapú tanulás értelmezésére, a digitális játékok tervezésének elméletére. A harmadik részben a digitális játék-alapú tanulás és a kutatási készségek kapcsolatát mutatjuk be.
Reference61 articles.
1. Abd-El-Khalick, F. & Lederman, N. G. (2000). Improving science teachers' conceptions of the nature of science: A critical review of the literature. International Journal of Science Education, 22(7), 665-701. DOI: 10.1080/09500690050044044
2. Adey, Ph. & Csapó Benő (2012). A természettudományos gondolkodás fejlesztése és értékelése. In Csapó Benő és Szabó Gábor (szerk.), Tartalmi keretek a természettudomány diagnosztikus értékeléséhez. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 17-58.
3. Amory, A. & Seagram, R. (2003). Educational game models: conceptualization and evaluation. South African Journal of Higher Education, 17(2), 206-217. DOI: 10.4314/sajhe.v17i2.25314
4. Amory, A. (2001). Building an Educational Adventure Game: Theory, Design, and Lessons. Journal of Interactive Learning Research, 192(2−3), 249−264.
5. Banchi, H. & Bell, R. (2008). The many levels of inquiry. Science and Children, 46(2), 26-29.
Cited by
1 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献,注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献,订阅后可以查看论文全部施引文献