Affiliation:
1. Szegedi Tudományegyetem
Abstract
A minél korábbi életkorban megkezdett internethasználat egyre inkább általános jelenséggé válik, a gyermekek egyre fiatalabban válnak a digitális világ használóivá. Az életkoruk előrehaladtával pedig a használat men�- nyisége csak fokozódik, serdülőkorban már akár problémás mértékű használat is kialakulhat. Olyan szintű a bevonódás az egyes online tevékenységekbe, ami aztán a gyermek élete egyéb területeinek és feladatainak (például házi feladat, alvás, barátok) elhanyagolásához vezethet. Kutatásunk során az Internet Addiction Test for Families (IAT-F) kérdőívet fordítottuk le magyar nyelvre, ennek a tesztnek alkalmaztuk a 3-11 (Ellenőrzőlista a Problémás és Kockázatos Gyermeki Médiahasználatról) és 12-18 éves gyermekek (Szülő-Gyermek Internetfüggőségi Teszt) szülei számára összeállított különálló kérdéssorait. Az adatgyűjtésben összesen 225 szülő vett részt, a gyermekeik 117 lány és 108 fiú, a 3-11 éves korosztályból 114 fő és a 12-18 éves korosztályból 111 fő. Az eredményeink alapján elmondható, hogy a 3-11 éves korcsoport több mint 30 százalékára rizikós vagy problémás használat jellemző, míg 12-18 éves korban is 20 százalékban mérsékelt és 10 százalékban súlyos kategóriába sorolhatóak a fiatalok. További eredményünk, hogy a szülők képernyőhasználati szokásai (mind mennyiségi, mind tartalmi szempontból) összefüggtek a gyermek szokásaival. Mindezek felhívják a figyelmet a szülők felelősségére a gyermekeik digitális világban kialakított szokásaira, még serdülőkorban is, nemcsak a szabályozó, hanem a mintaadó szerepük által.
Funder
Magyar Tudományos Akadémia
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Reference34 articles.
1. AAP Council on Communications and Media. (2016). Media and young minds. Pediatrics, 138(5), e20162591. DOI: 10.1542/peds.2016-2591
2. Balhara, Y., Harshwardhan, M., Kumar, R. & Singh, S. (2018). Extent and pattern of problematic internet use among school students from Delhi: Findings from the cyber awareness programme. Asian Journal of Psychiatry, 34, 38-42. DOI:10.1016/j.ajp.2018.04.010
3. Buerkel-Rothfuss, N. L. & Buerkel, L. A. (2001). Family mediation. In Bryant, J. & Bryant, J. A. (szerk.), Television and the American family. Lawrence Erlbaum. 355-376.
4. Collier, K. M., Coyne, S. M., Rasmussen, E. E. Hawkins, A. J., Padilla-Walker, L. M., Erickson, S. E. & Memmott-Elison, M. K. (2016). Does parental mediation of media influence child outcomes? A meta-analysis on media time, aggression, substance use, and sexual behavior. Developmental Psychology, 52(5), 798-812. DOI: 10.1037/dev0000108
5. Demetrovics, Zs. (2013). Viselkedési addikciók: spektrumszemléletű kutatások. Akadémiai Doktori Értekezés. ELTE.
Cited by
2 articles.
订阅此论文施引文献
订阅此论文施引文献,注册后可以免费订阅5篇论文的施引文献,订阅后可以查看论文全部施引文献