Affiliation:
1. Szegedi Tudományegyetem
Abstract
A modern társadalmak iskolarendszerei számos nem oktatási feladatot látnak el, köztük az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatosakat is. A tanulmány célja olyan szempontok bemutatása, amelyek szerepet játszottak az iskolai egészségnevelés kialakulásában és meggyökeresedésében. A tanulmányban amellett érvelünk, hogy az iskolai egészségnevelés megjelenése elválaszthatatlan a modern társadalmak kialakulásától, illetve annak néhány alapjelenségétől. Ezért a tanulmány első részében azokat a sajátosságokat mutatjuk be, amelyek a modernizációt jellemzik. A modernizáció részfolyamatai közül témánk szempontjából az emberi test és psziché kontrollja iránt megnövekedett társadalmi, hatalmi igény az egyik legjellemzőbb. A modern társadalmak egyik legfőbb célja a normalitás definiálása és a normális testi és pszichés működés általánossá tétele, az abnormalitás visszaszorítása, társadalmi elkülönítése. Tanulmányunkban áttekintjük ezeknek a folyamatoknak a legfontosabb jellemzőit. A testről és a pszichéről zajló társadalmi diskurzus, amelyet leginkább a higiéniai diskurzus kifejezéssel ír le a szakirodalom, egyre inkább az orvostudományok nyelvén zajlott. Általában véve is elmondható, hogy a társadalmi kérdések orvosi problémaként történő kezelése – a medikalizáció – a modern társadalmak egyik alapjelensége. Tanulmányunk utolsó részében pedig azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek során a modern tömegoktatási rendszerek és a pedagógia a társadalmi problémák megoldásának kiemelkedő terepévé vált. A nyugati szakirodalomban pedagogizációnak nevezett jelenség adja annak magyarázatát, hogy a higiéniai diskurzus miért jelent meg iskolai keretek között. Véleményünk szerint az iskolai egészségnevelést olyan diskurzusként értelmezhetjük, amely orvosi nyelvezettel rendelkezik és az iskolában zajlik.
Funder
Magyar Tudományos Akadémia
Subject
Polymers and Plastics,General Environmental Science
Reference58 articles.
1. Ackermanné Kelő, K. (2006). Iskola-egészségügyi törekvések a XIX-XX. század fordulóján. Az egészségtan beépülése a hazai tantárgyi rendszerbe. Studia Caroliensia,2, 5-20.
2. Arnason, J. P. (2000). Communism and Modernity. Daedalus, 129(1), 61-90. DOI: 10.4324/9781315 124872-3
3. Bánfalvi, A. (2009). Ami morális volt, medikálissá vált. In Loboczky János (szerk.), Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei. Tanulmányok a filozófiatudományok köréből. EKF Líceum. 24-35.
4. Benkő, Z. (2019). Az egészség történeti és modern megközelítése. Az egészségfejlesztés fogalma, szemléletmódja. In Benkő, Z., Lippai, L. & Tarkó, K. (szerk.), Az egészség az életünk tartópillére. Szegedi Egyetemi Kiadó - Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. 15-48.
5. Chadwick, R. (2017). Normality as Convention and as Scientific Fact. In Schramme, T. & Edwards, S. (szerk.), Handbook of the Philosophy of Medicine. Springer Netherlands. 17-28. DOI: 10.1007/978-94-017-8688-1_9