Dresser és Jéna-Reference-Cited by-同舟云学术

Dresser és Jéna

Published:2023-06-08 Issue:1 Volume:22 Page:
ISSN:2560-158X
Container-title:KÜLÖNBSÉG
language:
Short-container-title:Különbség

Author:

Gimesy Péter

Abstract

Tanulmányomban a hazánkban kevésbé ismert művészeti író, botanikus, formatervező, iparművész Christopher Dresser (1834–1904) életművének első szakaszában (1859) szerzett jénai doktori címének hátterét ismertetem. Ennek a doktori címnek és Dresser jénai paradigmát a modern formatervezéssel összekötő szerepének azért is van jelentősége, mert egyszerre képviseli a 19. század elejének romantikus természetfilozófiai hagyományait – ezen belül is Goethe növénytani műveinek szellemiségét – és a század közepén kialakuló természettudományos (Darwin) és ipari forradalom, modern művészeti látásmódot is előkészítő közegét. Véleményem szerint a romantikus tudományok örökségeként Dresser és kortársai egyszerre képviselték az elődök vitalizmusát (jelen esetben: mögöttes, gyakran panteisztikusan az anyagot szervező, teleologikus erőt magyarázó elv) a legmodernebb funkcionalizmussal együtt.

Publisher

University of Szeged

Subject

General Medicine

Reference78 articles.

1. Ames, Winslow: Prince Albert and Victorian Taste. New York, The Viking Press, 1968.

2. Békés Vera: A hiányzó paradigma. Debrecen, Latin Betűk, 1997.

3. Békés Vera: "A göttingai paradigma." In: Gurka Dezső (szerk.): Göttingen dimenziói. A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában. Budapest, Gondolat Kiadó, 2010. 23-41.

4. Braun, Alexander: Betrachtungen über die erscheinung der verjüngung in der natur: insbesondere in der lebens- und bildungsgeschichte der pflanze. Freiburg im Breisgau, Poppen, 1849-1850.

5. Braun, Alexander: The Vegetable Individual, in its relation to Species. New Haven, Ha m len, 1855.