Az emberi méltóság és a progresszió realisztikus koncepciója felé-Reference-Cited by-同舟云学术

Az emberi méltóság és a progresszió realisztikus koncepciója felé

Published:2019-11-25 Issue:1 Volume:19 Page:35-66
ISSN:2560-158X
Container-title:Különbség
language:hu
Short-container-title:Különbség

Author:

Szücs Gergely László^ORCID

Abstract

Tanulmányomban azt az utat rekonstruálom, amelyet Axel Honneth a Jürgen Habermas neve által fémjelzett kritikai hagyománytól eltávolodva megtett. Tanulmányom fókuszában Honnethnek a Nancy Fraserrel közösen jegyzett 2003-as Umverteilung oder Anerkennung? című kötetben megjelenő gondolatmenete áll. Az itt kirajzolódó kritikai elmélet nagy teret enged egy kettős interpretáció lehetőségének: Honneth elemzése egyszerre olvasható klasszikus társadalomfilozófiai gondolatmenetként és szociológiai diagnózisként. Tanulmányomban azonban nem a Fraserrel folytatott vitában érintett konkrét társadalmi problémákat (elosztási igazságosság, vagy az új társadalmi mozgalmak kérdése) fogom másfél évtized távlatából újraértékelni, inkább az elméleti konstrukció előfeltevéseit állítom figyelmem középpontjába. Első körben felvázolom a kritikai elméletnek azt a Lukácstól Habermasig tartó elméleti hagyományát, amellyel szemben Honneth a saját koncepcióját kidolgozza. Ezután Honneth nézőpontjából felvázolom annak a társadalmi-kulturális kontextusnak (a polgári-kapitalista elismerési rendnek) a főbb vonásait, amelyben az igazságosság elveit felmutatja. Ezután két kérdés szempontjából teszem próbára Honneth igazságosság-koncepcióját. Egyrészt: vajon biztos szilárd igazságosságkritériumokhoz jutunk-e a reális elismerési folyamatok és interakciók tanulmányozásával? Másrészt: a modern ember minden tipikus sérelme megragadható-e az individualizált elismerés-elmélet keretein belül? A felmerülő kérdésekre két Honnethnél kirajzolódó megközelítés: az emberi méltóság szempontját előtérbe helyező és a társadalmi progresszió perspektíváját kiemelő kritikai elmélet-modell szempontjából igyekszem válaszolni. Végül jelzem az így kirajzolódó kritikai elmélet-típusok lehetséges korlátait.

Publisher

University of Szeged

Subject

General Medicine

Reference23 articles.

1. Berger, Peter – Berger, Brigitte – Kellner, Hansfired: Das Unbehagen in der Modernität. Campus-Verlag, Frankfurt am Main – New York, 1987.

2. Frost, Rainer: Kontexte der Gerechtigkeit. Politische Philosophie jenseits von Liberalismus und Kommunitarismus. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1992.

3. Habermas, Jürgen: „A gyakorlati ész pragmatikai, etikai és morális használatáról”. In: Felkai Gábor (szerk., ford.): A kommunikatív etika – A demokratikus vitákban kiérlelődő konszenzus és társadalmi integráció politikai-filozófiai elmélete. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2001. 218-229.

4. Habermas, Jürgen: Faktizität und Geltung. Beiträge zur Diskurstheorie des Rechts und des Demokratischen Rechtstaats. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1992.

5. Habermas, Jürgen: „Kampf um Anerkennung im demokratischen Rechtsstaat”. In: Habermas, Jürgen: Die Einbeziehung des Anderen, Studien zur politischen Theorie. Suhrkamp, Frankfurt am Main, 1996. 237-276.