Affiliation:
1. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Abstract
A kutatás fő célja annak föltárása, hogy a populáris kultúra termékei ösztönözhetik-e közönségüket arra, hogy politikai, társadalmi kérdésekben akár önkéntelenül is állást foglaljanak. Joke Hermes (2005) nyomán megfogalmazva, azt járja körül, hogy ezek a médiatermékek elősegíthetik-e a domináns hatalmi rendszerek megkérdőjelezését. A kérdést A szolgálólány meséje című regény legújabb televíziós adaptációjának recepcióján keresztül kívánom megvizsgálni. A huszonkét, sorozatot néző nővel folytatott interjú elemzésének elsődleges célja annak bemutatása, hogy a befogadók hogyan viszonyulnak a sorozat szereplőihez és a cselekményéhez, illetve annak vizsgálata, hogy a sorozat interpretálása történhet-e a jelen politikai, kulturális kontextusának értelmező horizontja felől, és ha igen, hogyan fogalmazódnak meg azok a gondolatok, melyek nem csupán a sorozatra reflektálnak, de a néző saját jelenéhez fűződő viszonyáról is árulkodnak. A végső cél a válaszokból körvonalazódó kulturális állampolgárság alaposabb megértése.
Reference27 articles.
1. Ang, Ien. 1995. "A Dallas és a tömegkultúra ideológiája."Ford. Csákó Gabriella. Replika, 17-18:201-214.
2. Ang, Ien. 1996. Gender And/In Media Consumption.Living Room Wars. London: Routledge, 109-132.
3. "Engaging with The Bridge: Cultural citizenship, cross-border identities and audiences as 'regionauts;Askanius;" European Journal of Cultural Studies,2017
4. Barát Erzsébet. 2012. "Az 'erős nő' vizuális megjelenítésének terepe (?): A NAP kampány képeinek elemzése észak-amerikai és angol posztfeminizmus viták tükrében." In Tóth Zsófia Anna; Vajda Zoltán (szerk.) Amerikanisztika és vizualitás. Metszéspontok az információs társadalom horizontján. Szeged: Americana E-Books, 1-12
5. Bényei, Judit. 2001. "Az Alkonyzónától a Simpson családig." Médiakutató. 2001. nyár.