Abstract
Számos hazai és nemzetközi összehasonlító kutatásból tudhatjuk, hogy Magyarországon a romák is és az LMBTQ+ emberek is nagyfokú előítéletnek és diszkriminációnak vannak kitéve. Azzal azonban, hogy mi történik akkor, ha valaki roma LMBTQ+ személy, már jóval kevesebben foglalkoznak magyar kutatásokban. Az ilyen típusú „halmozottan hátrányos helyzet” jelentőségére először az 1970-es és 80-as évek feminista kritikája világított rá (Crenshaw, 1989; 2001; Hooks & Lutz 1993), szakított a fősodor feminizmusának nőket homogenizáló felfogásával és mutatott rá a nők között meglévő egyenlőtlenségekre (Sebestyén, 2016; Kóczé, 2009). Az esettanulmányban arra vállalkozom, hogy integráljam az interszekcionalitás elméletét a szociálpszichológia néhány alapvető fogalmával, a társadalmi identitás (Tajfel, 1981), előítélet (Allport, 1999), társadalmi reprezentáció (Moscovici, 1961), fenyegetett identitás, és a megküzdési stratégiák (Breakwell, 1986) fogalmaival. A tanulmányban hat, magát roma LMBTQ+ személynek valló résztvevővel történt interjúkat elemzem. Azt tárom fel, , hogy a résztvevők hogyan élik meg a „többszörös” kisebbségi helyzetet, s milyen megkűzdési stratégiákat tudnak alkalmazni.
Reference69 articles.
1. Allport, Gordon W. 1999. Az előítélet. Budapest: Osiris Kiadó.
2. Andreouli, Eleni. 2010. "Identity, positioning and self-other relations." Papers on Social Represtations19. "
3. The roma LGBTIQ minority and its status in selected EU conuntires (Cz, Sk and Hu)."2021.AraArt. 2023.december 01.
4. Baker, Daniel. 2015. "The Queer Gypsy."Roma Rights: Journal of the European Roma Right Center2: 87-93.
5. Bakony, Anna. 2009. "Családok "más" gyerekkel a közoktatásban." In Kállai, Ernő, & Kovács, László (szerk.) Megismerés és elfogadás. Pedagógiai kihívások és roma közösségek a 21. század iskolájában. Budapest: Nyitott Könyvműhely, 86-94.