Abstract
Általános tendenciaként jelentkezett az elmúlt évek alatt, hogy a budapesti agglomerációban elhelyezkedő városok és települések jelentősége a lakóhelyválasztás szempontjából növekedést mutat. Egyre többen költöznek a fővárost körül ölelő agglomerációs településekre (leginkább a fővárosból), amit a COVID-19 járvány helyzet is erőteljesen befolyásolt. Gödöllő napjainkban is népszerű célpont a betelepülők körében. Azonban az agglomerációs települések fejlettsége között jelentős differencia figyelhető meg. Összességében elmondható, hogy Gödöllő a versenyképességi rangsorok alapján fejlett város, Budapest és agglomerációjának keleti kapuja, amely komoly térségi szerepkörrel rendelkezik. Meghatározó mint járásszékhely és népszerű letelepedési hely is a fővárosból kiköltözők számára. Jelentős hatással van a környező kisebb és vidéki jellegű településekre is, sokan naponta ingáznak munkavállalás vagy akár a szabadidő eltöltése céljából egyaránt. Jelen kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon mennyire fejlett Gödöllő a gazdasági és társadalmi mutatók tekintetében, illetve milyen további fejlesztési lehetőségek rejlenek a városban? Kutatásunkban célul tűztük ki, hogy a kiválasztott indikátorok alapján bemutassuk Gödöllő város jelentőségét, felmérjük a fejlettség szintjét és megvizsgáljuk a további fejlesztési lehetőségeit. A kutatás eredményei alapján fogalmaztuk meg a város lehetőségeinek nagyobb mértékű kihasználását, illetve a jövőbeni stratégiai fejlesztési irányvonalakat.
Subject
Management, Monitoring, Policy and Law,Geography, Planning and Development
Reference15 articles.
1. Bajnai, L. (2011): Az épített örökség integrált védelme az operatív városfejlesztés eszköztárával. Doktori (Phd) értekezés. Budapest, Scolar Kiadó.
2. Enyedi, Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Tér és Társadalom, 10(2–3), 244. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.10.2-3.384.
3. Európai Bizottság (2020): Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák Kézikönyve. Luxemburg, az Európai Unió Kiadóhivatala, p. 9–10.
4. Farkas, T. (2021): The Role of the Social Capital in Rural Development. Case Study Analysis of Village Research Camps in Romania and Hungary, European Countryside, 13(3), 584–598. (2021) DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2021-0033.
5. Fekete, D. (2017): Nagyvárosi régiók gazdasági kormányzása – Új megközelítések európai járműipari központok elemzésével. Doktori (Phd) értekezés, p. 43–44.