A főnemesek iskolái : A kalocsai érseki főgimnázium esete (1867–1918)

Abstract

Tanulmányunk célja a kalocsai érseki főgimnázium dualizmus kori múltjának társadalomtörténeti aspektusú elemzése (vö. Sasfi, 2001, 2006). Kutatásunk az iskolai értesítők és az anyakönyvek teljes körű feldolgozásán alapul. Támaszkodtunk továbbá a korábbi intézménytörténeti munkákra (Adriányi, 2000; Kerkai, 1942; Komárik, 1896, 1935; Lakatos, 2010, 2019; Tóth, 1910). Vizsgálatunk fő kérdése, vajon az 1867 után felgyorsuló, az arisztokráciát hosszú távon kétség kívül hátrányosan érintő társadalmi és gazdasági átalakulás, illetve az ennek következtében kibontakozó professzionalizáció okozott-e változást ezen társadalmi réteg tagjainak oktatásában. Virág (2013) 1790 és 1848 közötti időszakot átfogó könyvében kimutatta, hogy a katolikus főnemes ifjak elsősorban bencés és piarista gimnáziumokba (Tata, Buda, Győr, Sopron, Pest, Sátoraljaújhely) iratkoztak be, rendszerint magántanulóként. De mi lett a hagyományos elit tanulmányainak színhelye a dualizmus korában? Vajon az elit az elitiskolákat választotta – tehetjük fel a kérdést ifj. Bertényi (2010) tanulmányára hivatkozva. Azaz a legkiválóbb intézményeket kereste? De melyek voltak egyáltalán az elitiskolák? Bertényi kettőt nevesít: a budapesti piarista gimnáziumot és a pesti mintagimnáziumot. Utóbbi a főnemeseknek is az egyik preferált tanulmányi helyszíne volt (vö. Rébay, 2014), tehát ebben az esetben egybevágásról beszélhetünk, valamint az 1848 előtti hagyományok folytatásáról. De vajon a kalocsai érseki gimnázium az elit iskolája volt-e? Erre a kérdésre kutatásunkban igyekeztünk választ adni. Az iskolát korábban hasonló szempontból Kende és Kovács I. (2001) elemezte, akik azonban nem a hagyományos, hanem a tudáselit iskolaválasztásai szokásait mérték fel. Eredményeik alapján utóbbiak körében a Horthy-korszakban a kalocsai érseki főgimnázium a 29–33. hely egyikén állt. A (fő)nemesség iskoláztatásának a témája a nemzetközi szakirodalomban is megjelent. Wasson (2006) magyar példákat is használva cáfolta azt a sztereotípiát, miszerint az arisztokrácia hanyatlása a meritokratikus vizsgarendszer bevezetése miatt következett be. Szerinte ez azért nem lehet igaz, mert a főnemesek mindig a legmagasabban képzettek voltak a társadalomban, szüleik által könnyebben juthattak előre, megengedhették maguknak a minőségi oktatást. Lieven (1992) szerint Angliában a főnemesség körében a nyilvános oktatás azért terjedt, mert úgy vélték, hogy a jövőbeli vezetőréteg tagjainak kedvezőbb közösségben tanulni és szocializálódni, mint az otthoni izolált térben. Ugyanakkor hozzátette, hogy az elitiskolák (mint az Eton) nagyrészt függetlenek voltak az államtól, így a támogatók-szülők elvárásaihoz igazodtak. A porosz (fő)nemesség is iskolába járt már a 19. században, itt azonban kevésbé az erkölcsi, inkább az értelmi nevelésre helyezték a hangsúly. A cári Oroszországban viszont a műveltségre is nagy hangsúlyt fektető katonai akadémiákat választotta leginkább ez a társadalmi réteg (Lieven, 1992). Láthatjuk tehát, hogy Európában teret hódított a hagyományos elit körében a nyilvános oktatás. Az iskolai műveltség megszerzése a társadalmi hierarchia csúcsán maradás, az „Obenbleiben” (a fent maradás) stratégiájának részévé vált (Braun, 1990; Conze, 2005). A kérdés nem az lett, hogy járjanak-e iskolába vagy sem, hanem az, hogy melyik intézményt válasszák. Saját kutatásunkra rátérve, egyetlen iskola, a Jézus Társasága vezetése alatt álló kalocsai érseki főgimnázium példáján keresztül arra a kérdésre kerestük a választ, mely iskolákat preferálták a főnemes ifjak a kiegyezést követően. Van-e kontinuitás az iskolaválasztás tekintetében a korábbi időszakhoz képest? Előző kutatásainkból kiderült, hogy – ahogy már említettük – a pesti piarista (l. Rébay, 2014) és a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium (l. Rébay, 2015) mindenképpen felkerül a főnemesek által leginkább látogatott intézmények listájára. Vajon a jelen kutatás megerősíti ezen eredményeket, vagy más iskolákra is felhívja a figyelmet? Kutatásunkban néhány további szempont szerint is megvizsgáltuk a Kalocsán tanuló főnemes diákokat: a szülők lakhelye, foglalkozása, a diákok tanulmányi státusza, tanulmányaik hossza, pályaválasztás. Mielőtt saját elemzésünket ismertetjük, rövid áttekintést adunk az iskola történetéről.