Moore-paradoxonos mondatok és a logikai inkonzisztencia kapcsolata kétnyelvű gyermekeknél

Abstract

Háttér és célkitűzések: A vélekedések megértése kulcsszerepet játszik a tudatelmélet fejlődésében. Ezek olyan propozicionális attitűdök, amelyek két részből állnak, egy propozícióból és egy attitűdből. Moore szerint paradox a következő állítás: Esik az eső, de nem hiszem, hogy esik az eső. Az abszurditásnak az az oka, hogy amikor valaki egy propozíciót fogalmaz meg, abban implicit módon megjelenik az állításával szembeni attitűd, ez a kettő pedig nem állhat ellentmondásban egymással. A kutatás célja, hogy megismerje a Moore-paradoxonos mondatok megértésének sajátosságait kétnyelvű gyermekek esetében, és összevesse az eredményeiket a logikai inkonzisztenciák megértésének eredményeivel. Módszer: Kiss, Jakab és Szenetes-Hajler (2019) kísérleti anyagával dolgoztam, melyben Moore-paradoxonos mondatokat kellett a résztvevőknek felismerniük, illetve négy történet konzisztens és inkonzisztens változataiból ez utóbbit kellett kiválogatniuk. A kutatásban 129 magyar–román kétnyelvű, 5–8 év közötti gyermek vett részt, akiket két csoportra osztottunk kétnyelvűségi jellemzőik alapján. Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy az 5 és a 6 éves gyermekek nehezen azonosítják be a Moore- paradoxos mondatokat, a 7 és 8 évesek túlnyomó többsége megfelelően választja ki őket. Szignifikánsan jobb eredményeket értek el a kiegyensúlyozott kétnyelvű csoportba tartozó gyermekek, ahol már a 6 évesek többsége képes volt felismerni a paradoxonos mondatokat. A kísérlet második részének eredményei szerint a kiegyensúlyozott kétnyelvű gyermekek 7 éves kortól felismerték a logikailag inkonzisztens történeteket, míg a domináns kétnyelvűek csak 8 éves koruk körül. Következtetések: A kiegyensúlyozott kétnyelvűeknél előnyöket találtunk mind a paradox mondatok, mind a logikai következetlenségek megértésében. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a logikai inkonzisztencia előfeltétele a paradoxonok megértésének. Background and objectives. Understanding beliefs plays a key role in the development of mindreading. Beliefs are propositional attitudes that consist of two parts, a proposition and an attitude. Moore considers the following statement paradoxical: It’s raining, but I don’t think it’s raining. This sounds absurd because when someone formulates a proposition, an attitude towards his claim appears implicitly in it, and the two cannot contradict each other. The aim of the research is to get to know the characteristics of understanding Moore paradoxical sentences in bilingual children and to compare their results with the results of understanding logical inconsistencies. Methods. I worked with the experimental material of Kiss, Jakab and Szenetes-Hajler (2019), in which participants had to recognize Moore-paradoxical sentences and select the inconsistent version of four stories. The research involved 129 Hungarian-Romanian bilingual children aged 5–8 years, who were divided into two groups based on their bilingual characteristics. Results. The results show that children aged 5 and 6 find it difficult to identify Moore paradoxical sentences, while the vast majority of children aged 7 and 8 select them appropriately. Children in the balanced bilingual group achieved significantly better results. They were able to recognize the paradoxical sentences already at the age of 6. In the second part of the experiment balanced bilingual children recognized logically inconsistent stories from the age of 7 years, while dominant bilinguals only recognized them at the age of 8 years. Conclusions. We found advantages in understanding both paradoxical sentences and logical inconsistencies in balanced bilinguals. There is no clear evidence that logical inconsistency is a prerequisite for understanding paradoxes.