Eliminatív szelekció: próbálkozás az emberi elme élettani és pszichológiai (kognitív) magyarázatai közötti szakadék áthidalására

Abstract

Az eredetileg összefoglaló előadásként elhangzott publikáció a Darwin-féle kirekesztő szelekció evolúciós elvére felfűzve kísérli meg az érzékelés, az elemi tanulás és a megismerés fiziológiai és kísérleti pszichológiai értelemben vett több részfunkcióját egységes elmélet keretében magyarázni. Először kitér saját laboratóriumainak idegsejt-differenciálási eredményeire, amelyek a szelektív kiiktatás mechanizmusait illusztrálják, majd az elemi feltételes reflexfolyamatok és azok elektromos modelljének szabályait elemzi a darwini elvek alapján. A belső szervi, viszcerális érzékeléssel összefüggő kiterjedt humán vizsgálatok vezették el a szerzőt és munkatársait ahhoz a nézethez, amely a kiválasztott és megszűrt, tehát szelektált „jel” és a látszólag kevésbé fontos, kiiktatott „háttérzaj” kölcsönös függőségéről és kooperációjáról vall. Aláhúzza, hogy a nem tudatos pszichikus szféra szívós és szüntelen hatását a tudatos kogníció háttereként mindig figyelembe kell venni, mert állandóan mozgó eliminatív szelekció működik az éppen alámerülő, illetve éppen felbukkanó lelki jelenségek között. Az emberi faj prioritását az evolúció során tulajdonképpen a verbalizált tudatnak és a nem verbalizált tudattalannak kettős és párhuzamos jelenléte biztosította és biztosítja. Ez az evolúciós haszon egyben tehermentesítő funkciót is jelent: a tudatból a tudaton kívüli háttérbe való állandó „mentés” és a kognícióba való szüntelen „előhívás” lehetősége hallatlan előnyt biztosított és biztosít az emberi faj számára.