Affiliation:
1. Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem, Tüdőgyógyászat Tanszék Marosvásárhely Románia
2. Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem, Doktori Iskola Marosvásárhely Románia
3. Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem, IV. Gyermekgyógyászat Tanszék Marosvásárhely, Gheorghe Marinescu út 42., 540142 Románia
4. „Memorial Life” Kórház, Újszülött Osztály, „Titu Maiorescu” Egyetem Bukarest Románia
5. Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti Klinika Marosvásárhely Románia
Abstract
Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) gyakori
krónikus gyulladásos betegség, nagy mortalitással. Célkitűzés:
A vizsgálat célja a COPD-ben szenvedő betegek paraméterei – életkor, nemi
megoszlás, kockázati tényezők (dohányzás, foglalkozási expozíció), a COPD
súlyossága, testtömegindex, tüdőfunkció, társbetegségek és szövődmények –
közötti összefüggések feltárása volt dohányzó és foglalkozási ártalomnak kitett
betegeknél. Módszer: 209 beteg adatait elemeztük, akiket
2019-ben a marosvásárhelyi Tüdőgyógyászati Klinikára COPD-exacerbatio miatt
vettek fel. Eredmények: A tápláltsági állapot alapján 4
csoportba soroltuk a betegeket: 50 alultáplált, 53 normál testsúlyú, 53
túlsúlyos, valamint 53 elhízott páciens. A férfi : nő arány 2,48 volt. Az esetek
67%-a aktív, keresőkorban levő páciens, 55,98%-a 55–65 év közötti volt. A
betegek 10,5%-a volt 75 év feletti. A páciensek jelentős része (76,55%)
dohányzott, a férfiak 91,9%-a és a nők 33,8%-a. A foglalkozási ártalom az esetek
30,62%-ában a dohányzással társult. A nem dohányzóknál a foglalkozási expozíció
volt a fő tényező a COPD patogenezisében (81,6%). A „biomassza-tüzelőanyagoknak”
vagy a passzív dohányzásnak való expozíció is főleg a nem dohányzó nőknél volt
megfigyelhető (78,9%). A FEV1 átlagértékei alacsonyabbak voltak a túlsúlyos,
elhízott és alultáplált betegekben, mint a normál testsúlyúaknál. Az elhízott és
túlsúlyos COPD-s betegek körében gyakrabban fordult elő ischaemiás szívbetegség
(41,5%, illetve 43,4%), mint a normál súlyú, illetve sovány betegeknél (24%,
illetve 20%). Megbeszélés: Adataink rávilágítanak a károsodott
tüdőfunkció súlyosságára mind a cachexiás, mind az elhízott betegeknél, és
alátámasztják a testmozgás, a táplálkozás-ellenőrzés, a légzőfunkciók szűrése és
az általános rehabilitáció szükségességét a COPD-s betegek tüdőkapacitásának
javítása érdekében. Következtetés: A COPD multidiszciplináris
megközelítése mind diagnosztikai módszerként, mind a COPD-társbetegségek helyes
kezeléséhez szükséges. Orv Hetil. 2022; 163(40): 1597–1605.